Sunday, November 4, 2012

az a vágy, az a ház, az a "lány"...




Nem vagyok nagyravagyo, hatartalanul tudok orulni egy szal mezei viragnak vagy egy jo beszelgetesnek is.Talan reszletekben elek, nem tudom, de nagyon fontosak.
Barhol, barmikor, barhogyan kezdtem eletet, mindig jott egy darab, egy pici mozaik, vagy puzzle, es meginditott, fantaziam nem ismert hatarokat, de a kovetkezo pici darabnak tokeletesen kellett illeszkedni, mert amikor kesz az egesz, az ugyis, es apro reszleteiben is gyonyoru, de meg fontosabb, hogy az enyem.
Eddig ugy eltem ebben a hazban, hogy teljesen befele fordulva, kivalasztva egy zugot, egy sarkot, es semmi nem szamit, ki tudja meddig leszek itt, a bizonytalansag honol bennem  reg.
A porcelan akaszto az iroasztalom mellett az en, az senki mas csak en vagyok.Ilyen szinu bogremhez illett.Eddig minden rolam szolt csak.
Ma amikor meglattam ezt a gyertyatartot, beillesztettem a kepbe, illett a falhoz, a faszegelyhez , elmosolyodtam, mert ez is en vagyok, de a gyertyas lampa mar a haze, a hazat ekesiti.Sargarez az alja, mozaikuveg a buraja, es gyonyoru.Nem utolso az sem, hogy eszembe juttatta:tizet utott mar az ora, terjenek hat nyugovora..nem tudom, hogy mennyire pontos, meg kell neznem a Fekete varost, hogy kideruljon.
Lassan oldodik a bizonytalan , a temporary erzes, lassan atveszi valami permanens a helyet.
Kell is, nagyon kell mar, elfaradtam azt hiszem ebben a tagadas-taszitas-tiltakozasban..a haz  behaloz:)





8 comments:

  1. "Éjfélt ütött már az óra. Térjetek hát nyugovóra!"

    (Szerintem így van a mondat.)
    Megyek is, elmúlt éjfél már, ideje lesz nyugovóra térnem.
    Szeresd a lámpád, és szeressen ő is téged!:-)

    ReplyDelete
  2. Eva:))Te biztosan tudod.Most lett vege az elso resznek, most neztuk, ebben meg nincs benne:)

    Koszonom!!!en mar szeretem:)

    ReplyDelete
  3. Gyönyörű, néztem s találgattam hogy is készülhetett. (Miközben olvastalak a fiam mondta az áldást, nem tudok kétfelé figyelni, nem vette észre magát, fejem is belefájdult.)
    Készíts majd egy fotót sötétben, mikor világít, kíváncsi vagyok rá. Örülök, hogy kezdesz otthon lenni.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Aniko okvetlenul fogok.Mar egyet csinaltam, de a flasht nem kapcsoltam ki.
      En is orulok mar, nagyon nehezen ment, megy, de mar valami megindul.Bizom benne a karacsony lesz a nagy foprobam:)

      (a ferjem allandoan beszel, amikor irok vagy olvasok:D)

      Delete
  4. Én sem tudom biztosan, de a mondat dallama bennem van a szavakkal együtt, és mikor a film ment otthon is idézgettük sokszor esténként. De szerettem azt a sorozatot!
    Ha mégis másképp van az "ágyba küldő" mondat, elnézést.
    Én is szeretném látni a lámpát esti fényében.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Ohh semmi baj Eva, majd irom melyik a helyes;))en is nagyon szeretem, neha jo igy idoben visszautazni es latni a kulonbseget napjaink es ott eppen 1700-at koszontik.Ahogy beszelnek a nokkel, az egesz minden olyan mas:)es szomoruan latni milyen sok szinesz nincs mar:(

      Jon majd a lampas:)

      Delete
  5. Szép az a lámpa, engem is érdekel a fénye, valójában a képeken akadt meg a tekintetem, kedves képek :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. A folso B.az alson en vagyok:)amikor ilyen kicsi volt a ferjem mindig mondta, hogy rolam masoltak teljesen:))
      Majd fotozom a lampast!:))

      Delete