Wednesday, November 7, 2012

+1 régi fotó...

Ma a konyhaban, mikozben turelmetlenul allva -varva kerdeztek egymas szavaba vagva, elkeszult e a foto, ami a fozosblogomra utalas, es legyek kituntetve, mert figyelembe veszik, nem ronditanak bele, es en kituntetve is erzem magam, ekkor, ebben a pillanatban , a pillanat masodpercenek toredeke alatt visszagondoltam az anarchista enemre, akinek nagyon fontosak voltak azok az elvek, melyekert kialltam mindig, megvivtam mind, szoval ma megis ez a konyhai pillanat volt az egyik  legboldogabb pillanat az eletemben:)nyugtaztam, ha nem is belenyugodva, de atadva magam a valtozasnak, a fontossagi sorrendemnek, es nevetve egyeztem bele a palacsinta ismetlesnek a kovetkezo napok egyiken, mert a foto, amikor megneztem, derult ki, hogy nem jo, es az onkentes jelentkezok konnyen rabirhatok az ujabb tesztelesre:)
Es ha mar karacsony es ajandekozas idoszaka kozelit, legyen egy ujabb regi foto,ami oromkodos, 2 honapos ajandek, a durcas tekintet, amiert 2 honaposan kepes voltam fotozasra cipelni..hallatlan:)



* a modell aprilisban 18 lesz:)

10 comments:

  1. :) Érdekes ez a felvetés- az anarchista énről...
    Jönnek változások, talán várom is, hogy jöjjenek, de elképzelni nem tudom, milyen lennék másként.Bár kétségkívül ideje lenne....
    A fotó...az hozza a személyes emlékek bensőséges jellegét!
    Üdv, Júlia

    ReplyDelete
    Replies
    1. Konkretan a csalad erejere asszocialtam.JO ideje lejaratjak, es termeszetesen vannak egyeb teruletek egy ember eleteben, amelyek utkozhetnek, ha csalad van.Tegnap annak orultem, hogy egy egyszeru konyhai pillanat, ahogy lelkesedtek , boldogabba tett, mint barmilyen egyeb eredmenyem:)
      Koszonom Julia:)

      Delete
  2. Gyönyörűséges ez a fotó, szeretem az ilyeneket.Azok a "szerencsétlen áldozatok", akiknek azt az ismétlést szenvedniük kell... Fiam megjött 5 év után NY-ból állandóan palacsintát süttetett. Untam már, de hát nem érted 5 évig nem ehettem! - szokta mondani, ha reklamáltam.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Ne tudd meg, ahogy allnak, hogy lefotozzam es akkor mar eheto?:))tegnap hortobagyi palacsinatat csinaltam, de en haromszogleture hajtottam, es a foton nagyon nem elonyos.Az ize viszont isteni volt:)
      Persze az edes palacsinatakbol sme tudok soha annyit sutni, hogy eleg legyen.Na de igy van jol:)
      Koszonom a fotot, en is nagyon szeretem ahogy durcasan nez;)

      Delete
  3. Most is ilyen szép ez a gyerek?

    ReplyDelete
    Replies
    1. Eva:)koszonom szepen! mondtam neki, de most ugye 17-18 kozott , meg keresi magat:)szep gyerek, szep magas is, az arca kolyokkepu marad, remelem fotozhatom majd felnottkent is lassan:)

      Delete
  4. Érdemes volt a durcás tekintetet megörökíteni, nagyon aranyos.
    Ami a palacsintát illeti, minden mennyiségben el szokott fogyni, főként mikor mind a négy unoka itt van, minden nap jöhetne:)

    ReplyDelete
  5. Imadom ezt a foto, koszonom Rozsa!

    Ami a palacsinatat illeti, nem irigyellek, sutheted te is:)Anyu egyszer 62 db-t sutott:))ott is unokak voltak es meg baratok is.

    ReplyDelete
  6. Most olvastalak vissza. A fiam volt sokáig babás, ahogy a kolléganőm mejegyezte, aztán átváltott férfiasra.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Na akkor B. is ilyen lesz, mert az apja tiszta ferfi:))

      Delete