Thursday, November 15, 2012

a figyelmességrõl...

...valamikor a ferjem kezdte olvasni Marait, ugy kaptam ra en is.Sokszor megallapitottam, hozzam merten tul komoly, de a valasztekossaga,felkeszultsege, tudasa legyozott.Igyekszem mindent elolvasni tole.Az eleterol megtudtam foszlanyokat, hogy nezte meg utoljara az elegetett konyvtarat, amikor tudta, hogy elhagyja az orszagot.Talan az a kep adott neki akkora boseget, hogy potolhassa, ujra irhassa azt a sokat, ha nem is az o altala irodott konyvek egtek porig.Egy ironak mekkora fajdalom lehetett ezt latni.
Aztan azt vettem eszre  keresem, kutatom azokat a reszeket az irasaiban, ami az itteni eletre utal, ahogy o latta, tapasztalta, parhuzamba allitva magam ezekkel a falatkepekkel.
Az elmult hetekben sokat dolgoztam, oraban is.Erzem abbol is , hogy Panda a fiokomba fekudve var, akarja a kozelsegem, a simogatasokat.Csufika a szoknyamon alszik, Lola  orulten feltekeny, hogy ugye csak o ul az olemben, ha mar nehezen toleralja is, hogy a macskakkal kell osztozzon.
Aztan a fiuk, a gyermek ilyenkor sokkal tobbet beszel,magatol, kerdezni sem kell:)
A ferjem meg egy filmmel vart, a neten talalta nekem, ezzel a tanyerral idekeszitve .
Figyelunk egymasra.NIncs naponta ilyen, de amikor van, azt hiszem annal ertekesebb.
Megneztem :A gyertyak csonkig egnek..a film a konyvet nyugodtan irhatom meg sem kozeliti, de azert jo volt figyelmesseget kapni.
Nem ertem a rendezo hogy hagyhatta ki a vegen a kep visszahelyezeset..nem ertem.

Van annak valami arcpiritos varazsa, baja, amikor egy par sokban csak egymasra van utalva, tavol mindenkitol.Ha vannak is ismerosok , baratok, soha nem lesz olyan, mint otthon a tavoli , kozeli csaladi kotelek vonzasaban elni eletet.Valami mindig megmarad a mezeshetekbol, megha elofordulnak is ajtocsapkadasok...

*most 4 napig azt csinalok, es akkor, ahogy jol esik:)

5 comments:

  1. Régi szokásom, hogy a csalódást elkerüljem, nem nézem meg filmen, azt ami kedvenc könyvben, ami pedig a figyelmességet illeti, jól esik, legyen az egy kávé vagy süti, bármi amit kedvelek, akkor tudom, gondolta rám.

    ReplyDelete
  2. Rozsa Kedves:) tudod milyen jol csinalod?vagy az egyik, vagy a masik.Ha a filmet nezem elobb, jo tana olvasni, a sorrend a fontos azt hiszem, ha mar ilyen figyelmessegkent kapjuk.En a konyvet tobbszor is olvastam, es abban olyan szepen, lassan fel van epitve a vege, amikor a ket kerdesre szinte az utolso oldalon kap valaszt:)Nagyon tetszik, kedvencem.
    A figyelmesseggel en is igy vagyok, ha csak jo szavkat, vagy meghallgatast kapok, nagyon jol esik, es persze en is viszonzom.

    ReplyDelete
  3. Nem tűntem ám el, itt vagyok! :)
    Nem olvastam még a könyvet, bár itt van a polcomon, (amióta megvan,sok más könyvet elolvastam), a filmet sem láttam.
    Bár először mindenképpen a könyvet olvasom el,mert szerintem a könyvben egészen más élményt kapunk, amikor is a saját gondolataink szárnyán repülünk, a saját filmünk pereg az olvasottak alapján.
    Először ezt akkortapasztaltam meg,mikor nagyon régen elolvastam az Életben maradtak című könyvet,majd utána megnéztem a filmet. Kicsit csalódás volt, nem azt adta vissza a kép, amit a könyv.
    Szóval szerintemminden jobb könyben. :)

    Figyelni egymásra.....ez a legfontosabb. Nem csak embertársainkra, kollegákra, szomszédra,családtagra,hanem a Társ-ra.És ha ez kölcsönös, akkor kerek minden.Nyilván vannak távolságok, mint mindenben. Hisz ha nem lenne,nem hiányozna a másik, s tényleg annál értékesebb a kapott figyelem.

    Könyvajánó:(ebből is egy részlet, de ajánlom figyelmedbe a könyv elolvasását)
    Kahlil Gibran:A próféta

    A házasságról:


    http://terebess.hu/keletkultinfo/gibran.html#haz


    Puszillak
    Edit

    ReplyDelete
  4. Edit:))Koszonom az eletjeled:D erzem , hogy most jo dolgok tortennek veled, vigyazz ra!

    Koszonom a linket, meg fogom keresni!!

    Vigyazz magadra, es neha jelentkezz azert:)

    puszillak!

    ReplyDelete
  5. Daloljatok, táncoljatok együtt, és vigadjatok, de engedjetek egymásnak
    egyedüllétet.

    Miként a lant húrjai egyedül vannak, habár ugyanarra a dallamra
    rezdülnek.

    Adjátok át szíveteket, de ne őrizzétek egymás szívét.

    Mert szíveteket csak az Élet keze fogadhatja be.

    És álljatok egymás mellett, de egymáshoz ne túlontúl közel:

    Mert a templom oszlopai távol állanak egymástól,

    És a tölgyfa meg a ciprus nem egymás árnyékában növekszik.

    Koszi Edit, nagyon szep, es milyen igaz:)

    ReplyDelete