Monday, August 1, 2011

felismerés...








...a reggeli kavezasokat, a hetvegit, visszanyomtuk hajnalira, nagyjabol 6-tol 9-ig viselheto el az idojaras a kertben.

Szeretem ezeket a raeros kaves beszelgeteseket, nagy hallgatasokkal megszakitva.Nagyon gazdag a madarvilag, mar ketjegyu szamu a hangok, amiket nyilvan tartok fejben, es hallaskor felismerem, hogy igen, ez mar ismeros.

Hetek ota hoseg van, pedig en szeretem a meleget, de ez kezd sok lenni, es az is , hogy nap kozben bujni kell, menekulni a Nap elol.Eppen ugy, mint telen a szelsoseges -42 fok elol.

Mikozben igy elmondva es csak gondolatban is kiakadtam a homeron, hogy milyen daliasan a legmagasabb pont fele kozelit ismet es a simogato sugarak perzselese ismet bekenyszeritett a hazba, jo kis felismeresem lett:



Varom, hogy a bacsi(Mr.R.) irjon nekem



Mr R. varja, hogy Norma irjon Neki



Norma kilete bizonytalan, talan O is var, vart egy levelre

Vagyis teljesen egymastol fuggetlen, harman varunk ugyanarra:)



A varakozas nem mas , mint a hianya valakinek, valaminek, egy erzelmet nyakon csipunk, mint hogolyo formazzuk es letesszuk gorgetni ovatosan, hogy hoembert keszitsunk...es gorgetjuk magunk elott, mert nem hisszuk el, hogy nem erkezik meg az ami, akire varunk...

2 comments:

  1. annyira szeretem a vízparti kavicsokat!!

    ReplyDelete
  2. Katalin:) kepzeld a patakunk is olyan, a neve is az, koves patak:)imadom amikor reggel meg nem kavarta fel hajo es ilyen tisztan le lehet latni:)

    ReplyDelete