...mindenki mashog
y dolgozza fel a hatasokat, amik erik, amik megerintik, legyen az jo vagy rossz.Sokan ugy, ha megbeszelhetik valakivel, ha elmondhatjak ujra es ujra, varva a visszaigazolast, a helyeslest, a megnyugatatast.Kulonbozoek vagyunk ebben is , mint mindenben.
Engem ha megbantanak vagy bant valami, neha meg a sok jo is tul sok tud lenni, ilyenkor zartabb vagyok(gondolom ezt nehez elkepzelni:) es keresek egy helyet, ahol egyedul tudok lenni.Kicsi koromban lefekudtem, hogy faj a fejem, itt , amikor ide koltoztunk meg nem ebbe a hazba, de
a tohoz kozel, sokat jartunk ki a vizhez elso perctol.Egy ido utan ki is sajatitottam, es csak azentavam-kent beszelek rola.Itt ott vannak sziklak, ezen a helyen talaltam a szikla mogott , egeszen melyen ezt a lapos kovet, ha itt ulok senki nem lat.Talan ha hajoval van valaki a vizen, de a partrol senki, olyan vedettseget ad.Ugy el tudok tunni itt, mintha elnyelt volna a to:)az en tavam.Megszunik minden kulvilagi zaj, csak a viz van, a csobbanasa a sziklahoz, a siralyok hangja, es az en nagy csondem, nagy maganyom.Valasztott magany, azert nem banto.Sot, nagyon szeretem.
Nehez megfogalmazni mi az, ami igy rendszerez, kisimitja a bennem haborgo hullamokat, teljesen feltolt, kicserel.Mintha elnyelne a viz a bajaimat, banatomat, sirhatok is, a vizben nem lesz feltuno egy egy konnycsepp.Cserebe mosolyt kapok, simitasokat, viz szagu erinteseket.Amikor orak mulva folallok es kimaszok a partra, magam mogott hagyva az indokot, ami ide huzott, minden alkalommal ujja szuletek..uvegbe palackoznam az erzest, amit ad, es terjesztenem terapiakent , ha tehetnem...
