Sunday, January 29, 2012

simogatva...


...mar az ablakon kinezve tudom, hogy milyen az idojaras, nem tud becsapni a ragyogo napsutessel.A szomszedhaz kemenyebol a fust megdolve, utat torve halad, hideg van.
A parton  a viz mellett , nyilt terulet legalabb 6 fokkal hidegebb.Megis jo a seta, a hideg szel kifuj minden foloslegeset a fejembol.Nagy testu kutyakkal setalnak nehanyan, van aki fut.
Az en zsebkutyaim maximum jegkockak lehetnenek ezen kutyak eteleben ebben a levegoben:)
Egy no kozelit a nemet juhaszaval, a kutya jon hozzam , dugja a fejet simogatasra.Megerzik, hogy itthon van kutya es szeretem oket.Simogatom a fejet, es nem akar eleg lenni neki.Mar egy fekete nem tudom milyen fajtaju kutya is kozel er, es beall a sorba, o is simogatast akar.
Simogatom.Folnezek es latom a harmadik kutyat kozeliteni, lassan menekulore fogom, mielott az osszes kutyat vegig simitom a parton:)
Ugy kozeledtek, alltak sorba, es nyomtak a fejuket a kezem ala, mintha kotelezo lenne, mintha idomitva lettek volna..pedig nem, csak meg az allatnak is szuksege van a szeretetre, nem hogy embernek..
Es a kutyak sem tudnak napi simogatas, erintes nelkul elni..ha nem kapjak meg komoly depresszioba esnek...
Egyet sajnaltam, hogy a simogatasaim nem tudtam megorokiteni, olyan pillanat muve volt az egesz, olyan varatlanul ert, de ezek a pillanatok a legszebbek.:)



*foto a netrol

16 comments:

  1. Valóban ezek fantasztikus pillanatok. Az állatok is vágynak a szeretetre és érik, hogy Te szeretetet sugárzol.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Mrita:) nagyon kedves vagy, koszonom! nagyon nagy allatbarat vagyok az az igazsag:))

      puszillak:)

      Delete
  2. Ha én itt vagyok a házban a fő program: kutyasimogatás és játék. Napi 3x minimum. Tegnap elvittük próbasétáltatásra is. Én is ismerek még simogatáskívánó,-élvező és -kikövetelő kutyákat. Ők is érző lények. Ez a sétád fantasztikus lehetett!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Holdgyongy:) tenyleg fantasztikus volt, es olyan pillanat alatt tortent, ahogy jottek egymas utan:))Nagyon szeretem az allatokat (is)!:)

      Koszi, puszi:)

      Delete
  3. A kutyák pontosan megérzik ki szereti őket, attól várják a simogatást, még sok ilyen szép sétát kívánok Ágnes:)))

    ReplyDelete
  4. Rozsa:))Koszonom, kedves avgy Te is nagyon! nem meremleirni hogy alszom:D

    a macska a fejemnel sokszor, az egyik kutya mellettem, a masik a bokamon:D de ezek pici kutyak, az egyik 1 kg-os eppen.

    puszi, szia:)

    ReplyDelete
  5. Hát igen.
    Mert:
    http://edit-gondolataim.blogspot.com/2011/07/allatok.html#comment-form (Bár ezt Ágnes láttad már)
    Szóval ez így van. Nagyon nagyon lehet szeretni egy állatot, legyen az kutya, macska, bármi, (ki mit szeret).
    És persze a visszajelzés az állat részéről szintén a szeretet. :))
    Nálunk is a cica velünk alszik. :)) De ő bekérődzik a paplan alá :D
    (Hű épp a minap mértem le a cicánkat, 3,5 kg. Akkor nagyobb lehet mint a kutyusod :D Tényleg csepp lehet az 1 kilójával :D

    ReplyDelete
    Replies
    1. Edit:) lattam a cicukadat igen:)szereintem Teddy kisebb, minta te macskad fele:))nagyon picike O.
      En is nagy allatbolond vagyok:))

      pusiz, szia:)

      Delete
    2. Jujj, akkor nagyon kell rá vigyázni, hisz a cicámnak a farkára, lábára, néha véletlenül rálépünk, akkor nagyon nyávog szegényke...de mi van ha ott a Ti lábatok alatt sertepertél a kicsi kutyus? :O És fele sincs az én cicámnak?! Jajjjj.....

      Delete
    3. Tenyleg nagyon kell figyelni, de ha nem dolgozom vagy teszek veszek, legtobbszor a kezemben van:))fel kezzel viszem, a tenyeremben elfer:))

      Delete
    4. Most még eszembe jutott a cicusom, mikor még picike volt, pár hetes. Akkor hozta haza a fiam. Szóval annyira sírt nyávogott ha nem volt kézben, hogy én meg úgy dolgozgattam itthon, hogy egy kendőbe magamra kötöttem, és ott elvolt :))))Murisan néztünk ki :))))

      Delete
    5. Pont itt vagyok:))

      Hat ez nagyon tetszik Edit:))mint sokana gyereket Afrikaban, meg INdiaban azt hiszem:))lehet en is kitalalom neki:D Koszi az otletet!!

      Delete
  6. Most kicsit megríkattál!:) A változásban, ami körülöttem zajlik, kutyám elhagyása a legrosszabb. Hogyan mondjam meg neki, hogy többé nem tud rohangálni a hófödte mezőn,hogy többé, nem kergetem az udvaron a labdájával, és hiába áll "játszó állásba", nem tudok már partner lenni:(((( És hiába ül a kapuban...többé nem jövök!!!:(

    ReplyDelete
  7. Adrienn:)igazan sajnalom:(( sajnos ez az atka a netnek, nem latunk bele masok lelkiallapotaba sokszor:(
    Kivanom, hogy rendezodjenek a dolgaid!!

    Nagy olelest kuldok,puszi:)

    ReplyDelete
  8. Semmi baj...ez az én gondolatom, a bejegyzéseddel kapcsoltban!:)))

    ReplyDelete