Friday, January 13, 2012

karácsony januárban...

Hogy miert nem irtam a heten, hol jartam, arrol most nem irok, de ami vart, megtalalt, elert, azt nem hagyhatom szo nelkul.
Tipikus pentek, a januari szurkesegevel, fehersegevel, mert gyongen havazik.Ez a hotakaro megis olyan torekeny, mint a hopihek egymagukban.Azert nincs erosebb, mert varom, mar tudom.
Mielott beleptem, a postaladaba kukkantottam, egy otthonrol jott boritek volt benne.Extrat dobbant az egyebkent is zajos szivem:)
Egy gyonyoru kepeslap volt benne,  es egy nagyon kedvesen, meghatoan irott level.
Kedves Anita! Nagyon megorultem a lapodnak, levelednek!! Irtam is korabban, ugy hosszabbitanam meg az unnepet, es vegulis igy esett, hogy a lapoddal hosszabb lett:)
Nagyon nagyon szepen koszonom Neked! A lapot, a kedves szavaidat!:)
Lassan, reszleteiben bontottam az unnep lathatoit.Eloszor az asztali diszek tuntek el, majd az ablaki, Vizekereszt utan a fa is.A kepeslapok kovettek, amit szepen osszekotottem.
A bejarati ajton valamiert most a szokottnal is kisebb diszem volt, es a lapod, ahogy kivettem a ladabol, lattam meg, hogy megvartalak vele Anita, az meg ott volt.:)
Csak a foto kedveert vittem ki a fara, es, hogy megkapja a tiszteletet tolem, most itt bent csodalom majd egy ideig...addig sokat jarok nalad gondolatban:)

nagy oleles es puszit kuldok!! koszonom, koszonom!:)

11 comments:

  1. olyan kedvesen tudsz írni
    mindig elérzékenyülök a bejegyzéseidtől

    ReplyDelete
  2. Fantasztikusan kedves ember vagy, jó hozzád benézni.
    puszi
    Rita

    ReplyDelete
  3. Katalin:) nagyon kedves a megjegyzesed, mindig:)
    az ilyen jofele konnyek jok, csillog a szem toluk:)

    puszi!

    ReplyDelete
  4. Rita:)nagyon koszonom a kedves szavaid!hozzad is igen jo benezni!:)

    puszi, szia:)

    ReplyDelete
  5. Kedves Ágnes, örülök az örömödnek, puszillak:)))

    ReplyDelete
  6. Nagyon kedves vagy Rozsa:)Koszonom szepen!!

    puszillak:)

    ReplyDelete
  7. Most értem ide Hozzád, pedig siettem!:) Én ma szedem csak le a fácskámat, vártam vele, hogy kicsit nyújtsam az ünnepi hangulatot, de rá kellett jönnöm, hogy elvesztette már az igazi varázsát! Sajnálkozva ugyan, de neki állok!:)Néhány szépséget még kint hagyok, néhány angyalkát még szeretgetek, /amiket ajándékba kaptam/
    Szívből olvastam a soraidat, jó volt érezni az örömöd!:)

    ReplyDelete
  8. Eva Draga:))nagyon jo volt olvasni, ahogy meselted te hogy csinalod:)Koszonom!!En is ilyen nyujtos, hosszabbitos vagyok, de egyszercsak vege sajnos...
    Nagyon koszonom a kedves szavaidat!:)

    puszillak!:)

    ReplyDelete
  9. Az ajtóról én is ma vettem, le a koszorút, a fa még marad, nem hullik, ezüstfenyő. A ház, ha nem vagyunk itt hideg, tartja a fát. Ilyen sokáig még soha nem volt fenyőnk.

    ReplyDelete
  10. Kedves Ágnes!

    Nagyon örülök, hogy odaért a képeslap és annak is, hogy örültél neki. Azt hittem, nem kapod meg, mert elkeveredett a postán.
    Én is meghatódtam a soraidtól, és jó érzés, hogy így félig-meddig ismeretlenül is tudunk egymásnak kellemes perceket, örömet szerezni. Nagy dolog ez a mai világban, mikor a körülöttünk élők sem törődnek sokszor egymással.
    Nagyon jól esik a kedvességed.

    Anita

    ReplyDelete
  11. Anita:) tudod nagyon orulok akkor is , ha tudom, hogy fogok kapni valamit, de amikor varatlanul er, talan megjobban, ha lehet ezt nalam fokozni egyaltalan:)Kulonosen amit a leveledben irtal.Sokszor csak irok, az iras szeretetebe belefeledkezve, es ha valaki elmeseli hogy erinti ot, racsodalkozom, es boldog vagyok, hogy nem egyedul gondolom ugy, azt, amit.

    Nagyon koszonom Neked!:)

    ReplyDelete