Friday, December 16, 2011

hajnali...

...szeretnem ha kulonbozo szinu ceruzaim lennenek az erzelmeimhez, ha mind tudnam jelolni
ugy erzem nem letezik annyi szin, amennyifele erzelem kavarog egyetlen oramban csak...


a karacsonyi erzes olyan, mint az anyasag...a ferfi nezi a not, ahogy oleli gyermeket.
Sugarzik. Csak elkepezlni tudja azt, amit lat.

Korulallva igy sugarzik a feldiszitett fa, amely  bevilagitja az arcokat, itt  elkepzeles helyett ,megelt erzelem ul az arcokon...

6 comments:

  1. annyira gyönyörű ez a fotó

    és olyan szépek a gondolataid is:))

    ReplyDelete
  2. Nem tudom a fotó hol készült, egyszer Szlovákiában fotóztam hasonlót, csak a jelenetet tavaszi hajnallal képzeld el, de ahogy a Nap átsugárzik az ágakon, minta azt látnám.

    ReplyDelete
  3. Koszonom Katalin!:)nagyon kedvesek a szavaid!

    ReplyDelete
  4. Szeretettel koszontelek Holdgyongy:)nagyon szep a neved!

    A fotot nem en keszitettem, de kanadai videk, teli hajnal.A neten talaltam.
    Ma hajnalban ilyen gondolattal ebredtem.

    Kosoznom a megjegyzesed!

    ReplyDelete
  5. Ilyen szép gondolatokkal ébredni,csodás napod lehetett.
    Puszillak:)

    ReplyDelete
  6. Csodas , es meg tart, ilyen szepet fogalmaztam, ami font van.:)Neha olyan szepen csak osszeallnak a szavak, es szep lesz beloluk.Magam sem tudom hogy tortenik:)

    puszillak:))es koszonom!!

    ReplyDelete