az elet olyan, mint a kisbaba rugdalozoban eloszor zart kezenel, labanal majd ahogy novekszik,nyujtozik, kidugja kezet labat elindul eszakra, delre, keletre , nyugatra legnagyobbat talan legbelul fejlodik
minden kornak, korszaknak megvan a maga sajatossaga, amiben kiprobalja magat
neha elfarad, neha csalodik, neha csak szimplan orul annak, amit elert
de addig jo, amig kepes ujra talpra allni, es megnezni magat egy uj kihivasban
*foton a faagam, es egy vegre nem kinai, de perui kezzel faragott madareteto
