Thursday, July 14, 2011

gondolat...


az elet olyan, mint a kisbaba rugdalozoban eloszor zart kezenel, labanal majd ahogy novekszik,nyujtozik, kidugja kezet labat elindul eszakra, delre, keletre , nyugatra legnagyobbat talan legbelul fejlodik
minden kornak, korszaknak megvan a maga sajatossaga, amiben kiprobalja magat
neha elfarad, neha csalodik, neha csak szimplan orul annak, amit elert

de addig jo, amig kepes ujra talpra allni, es megnezni magat egy uj kihivasban


*foton a faagam, es egy vegre nem kinai, de perui kezzel faragott madareteto

4 comments:

  1. Igazad van Ágnes, minden kornak megvan a maga sajátossága,szépsége, és abban szeretjük magunkat kipróbálni, de sajnos korlátok is vannak....és hiába akarsz megszabadulni...a lehetőségeid nem mindig engedik....próbálsz talpra állni, aztán amikor rájössz, hogy hiába erőlködsz.....
    Amikor meghalt a férjem azt mondtam amíg van két kezem, nem kell félnem......most már tudom.....
    Bocs!! Nem a panasz szólt belőlem.......
    Jó a madáretetőd!!!
    És azért örülök is, mert van szép "ruhácskám"....jó gyerekeim, fedél a fejem fölött....és megyünk egy hosszú hétvégére a családdal!

    ReplyDelete
  2. .. a sok jo mellett , ha van is negativ, de azok is alakitanak bennunket.Nem tudom hogy elnek meg hasonlot, igazan nem tudom, nem lehet es lehetett konnyu, csak gondolom a gyerekek adtak erot.
    Nagon szep hetveget Nektek Erika!:)
    mi mar ma elutazunk..

    ReplyDelete
  3. Ágnes kívánok Nektek jó pihenést, élményekben gazdag napokat! Puszillak benneteket! Erika

    ReplyDelete
  4. Koszonom szepen Erika! csaladom neveben is:)

    es viszont Nektek is, megegyszer, puszillak! szia:)

    ReplyDelete