Thursday, July 21, 2011

az én signature/legényfogó ételem...



15 eves koruli voltam, amikor eloszor kiprobaltam magam a konyhaban.
Kesobb is , mai nap is szivvel fozok, de egy robotgepet barmikor hatterbe szorit egy szep ruha:)
Az elso ugy nevezett signature etelem ez a gombas virslis sertescomb gongyoleg volt.A ferjem amikor udvarolt ezt kostolta tolem eloszor, es annyira izlett neki, hogy maga is kezjegyet adta, meg sem allt az oltarig:)
Csak hulyesegbol szoktam mondani, hogy ezert vett el, de meg igy is neheztel, mert Hozza nem a hasan at vezet az ut:)
Miota felesege vagyok, julius 21-en mindig elkeszitem,mindig ezt, es csak ekkor.Amikor nem egyutt toltottunk nehanyat, akkor is megcsinaltam, nekem nem izlett, neki hianyzott:)
Mindig mashogy alakul, a tervezett dolgokat nem igazan szeretem, mert kotelezoen nem tudom jol erezni magam.Az iden valamiert mar egy hete evfordulozunk, volt olyan is, amikor elotte nap csaptam a homlokomra, pedig nagy keszulodos vagyok.
Ilyenkor szeretek elmenni a henteshez, a szupermarketban is oda lehet hivni , es megkerdezni, hogy tud e nekem kulon szeletelni hajszalvekonyan tenyernyi szeleteket.Latom, hogy kihivas, es meg akar felelni, es buszken oldja meg a feladatot, aminek ara van.El kell meselnem mit fozok:) kozben kivalasztom a friss virslit is.
Majd atgurulok a zoldseges reszhez, ahol a sokfele gomba kinalja magat.
Itthon kezet mosok, kotenyt kotok es maris tisztitom, szeletelem a gombat, parolom, sozas, borsozas.Zenet kapcsolok, es atadom magam a fozes oromenek.A kiteritett husra keves gombat teszek, szetteritve, erre jon a hosszaban kette vagott virsli.Finoman, nem tul szorosan folgongyolitem, es lisztben, tojas, morzsaban megforgatom, majd aranyszinure sutom.Lassabban sutom, mint maskor, mert gongyoleg.Sutes kozben parolom a zoldseget, rizst, ebbol lesz a rizibizi.Legutobb Basmati markaju 3 elefantos(5 elefantos a legjobb) rizset kaptam, pakisztani,pedig mindig ugy kepzeltem csak kinai rizs van.
A frissen , jol valasztott hozzavalok legfontosabb fuszere, a szeretet, ebbol soha nem eleget szorok bele.
Mindegy hol eszunk, kertben, benn, ez nem egyszeru etel ilyenkor, errol eszunkbe jutnak evek, melyikben mi volt,hol voltunk, amikor ezt ettuk...bizom abban, hogy meg jo sokszor keszitem el:)
Ma ilyen lett!


edessegnek turos palacsinta volt, sajat malnalekvarommal leontve

10 comments:

  1. Ágnes!! Azért ez nem szép ám tőled...:)) Korán reggel bejövök hozzád és olyan étvágygerjesztő látványban van részem, hogy azonnal meg is éheztem:))

    ReplyDelete
  2. Hűűűű hát ez nagyon finom lehet. Na ezt én is ki fogom próbálni :)) És az a málnalekváros palacsinta....:))))

    ReplyDelete
  3. Ezt olyan szépen leírtad, és most nem csak a receptre, az elkészítés módjára gondolok ám, hanem átjött a szeretet, az ünnep íze-zamata is, a készülődés boldogsága:) Egy gyakorlatias kérdés: sima sütő tepsiben (nem jut eszembe most a jó szó, tudod, kerek izére gondolok, mint a palacsintasütő, csak magasabb fallal és nagyobb) vagy fritőzben sütöd? És ugye az olajnak el kell lepnie teljesen, vagy elég félig is? - még soha nem mertem töltött, göngyölt dolgokat készíteni, mert attól félek, nyers marad belül:(
    A túrós palacsinta málnalekvárral pedig egyszerűen világbajnok!
    Ági, remélem nem tartod szemtelenségnek, ha megkérdezem, a párod is magyar? Vagy "általa" kerültél ilyen nagyon messzire itthonról? Az ételekkel kapcsolatban jutott most eszembe, hogy mennyire közös illetve mennyire különböző a "hozott" ízlésetek.
    Puszillak, sok szeretettel:)

    ReplyDelete
  4. WOW! Ez igen! Most éppen ebédelek és oylan jó még csak nézni is..hát még enni! Ez olyan szép, hogy így kedveskedsz a férjednek..ez a mai világból vhogyan ki akar veszni. Aranyosak vagytok! :)

    ReplyDelete
  5. Lilike:)eloszor is bocsanat, a foto tenyleg gyilkos:D de ugye tudod , hogy megkinalnalak?:)

    puszi!

    ReplyDelete
  6. Edit:) a palacsintat igy most eloszor probaltam, elotte sargabarack lekvarral, de ezzel sokkal finomabb volt.Probald ki!! es persze Teged is megkinalnalak, plane ha lenne meg:D

    puszi!

    ReplyDelete
  7. Szia Dorka:) nagyon szeretek keszulni esemenyekre, unnepekre, meg is latszik , mert mindig kezzel keszitek.Az olyan mas, mintha telefonon rendelne , vagy a boltban felkapsz valamit.Semmi koze nem lenne ahhoz az alkalomhoz.
    En olyan tepseben sutottem, ahogy irtad es nem teljesen merult el az olajban.Ami fontos, hogy jo hofoku legyen, ne szivja meg magat olajjal, es kozepesen ha sutod, jol atsul, mert a hus szelet maga vekony nagyon, a gombat meg elore parolom, sutom.

    A ferjem magyar.Nem hiszem, hogy massal tudnek egyutt elni, mert a sok irasbol is latszik, szamomra a kommunikacio, es nem csak nehany to mondatos, borzasztoan fontos.Nekem nagyon melyen kell tudni kommunikalni valakivel ahhoz, hogy a minden napunkat egyutt tudjuk elni:)ja es meg annyit, hogy O beszedesebb, mint en:D ezt talan nehez elkepzelni:))

    Varom majd a beszamolod, ha kiprobalod a recepteket.

    puszi, szia:)

    ReplyDelete
  8. Froni:)kepzeletben Teged is meghivtalak:)
    Amikor szeretunk, legyen az barmilyen esemeny, boldogan keszitunk barmit.Es en nagyon szeretek, fozni is:)

    puszi, szia!

    ReplyDelete
  9. Kedves Ágnes gratulálok és be kell valljam nagyon guszta ez a palacsinta . Igazán megenném most:))

    ReplyDelete
  10. Aniko Kedves:)Koszonjuk, es kepzeletben megkinaltalak:)

    puszi, szia!
    Szep hetveget!

    ReplyDelete