Thursday, March 28, 2013

böjti szelek...


...olyan, mintha a bojti szelek folkaptak volna es ledobtak valahol, ahol csak az erre a hetre valo erzesek ismerosek , semmi es senki mas. Nem tudok aludni, es ma azzal ebredtem, hogy kicsi koromban mindig kaptam ilyenkor nagy csokitojasokat, es nem tudom hova lettek.En nem ettem meg, nem szerettem a csokit, es most nem tudom ki ette meg, hova lettek.Ennek a heten utana jarok. Egyszer ilyenkor jottem haza otthonrol, es a kutya annyira hianyolt, hogy tojasos nokedlit keszitettem, mert ezen a heten egy evben egyszer mindig eszembe jut, es a kutya 3 x kert, mert mindegy volt neki, csak en csinaltam, az en kezembol.Ugy ette, mint aki hetekig nem kapott enni.
Ezen a heten mindig sokszor hivtam az Anyut, telefonon keresztul fogta a kezem es mondta mit hogy kell csinalni.Mar reg tudtam, de jo volt hallani a hangjan, hogy fontosnak erzi magat.Es jo volt nekem is megtanulni, hogy a sonkat a vizzel egyutt hutjuk le, kulonben szaraz lesz.

Kockakbol epitjuk eletunket, es amikor kesz, olykor kartyavarhoz hasonloan omlik ossze, vagy csak szep lassan kezdjuk elvesziteni a kockakat.Csak mikozben nehanyat elveszitettunk jovunk ra mi az ami fontos, fontosabb.

Az en Anyukamnak volt a legszebb viragoskertje, a legszebb husveti tal, a legfinomabb sonka..de tenyleg..
 
*egy kicsit belazasodtam ma, ez egy 2011 es irasom, es jo volt nekem olvasni most, mert nem szeretnek lemaradni a tervemmel....

2 comments:

  1. az otthoni mindig a legjobb, legszebb, legemlékezetesebb...:)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Ez valoban igy van Orsi:)koszonom a megerositest:)

      Delete