things to do list...

• leadni a pc tornyot javitasra
• turelmesebbnek lenni magammal
• aludni 14 orat legalabb, egyhuzamban
• megejteni azt a hajvagast, olyan egesz rovidre
• beugrani a kavezoba az ebed talcajuk miatt csak csupan
• az ablakombol kinezett szep uj uzlet kirakatat megnezni kozelrol vegre
• olyan fokuszban olvasni, hogy ismet szenne egetni a  vacsorat
• ejfel utan enni, es nevetni ezen
• sutni egy sajtos pogacsat
• mezitlab lenni egy egesz nap
• kihuzni a telefont legalabb 2 napra
• megtanulni nehany mondatot koreaiul
• ejjeli autozasra menni, jo hangos zenevel
• megszamolni vegre a csillagjaimat, a szerencseseket csak
• bekotott szemmel jarni 2 oran at (csak itthon)
• befejezni a subat
• befejezni a kotest
• elkezdeni egy uj listat:)

Lola és a víz...

Vasarnap reggel Lola eloszor jott a partra, mivel uj volt, azonnal be is szaladt a  vizbe, ahol nagyon meglepodott.Sirni kezdett kenyeskedve, kiszaladt, de mar ment is vissza , hogy ujat sirhasson:)
 Delutan a kertben kotottunk ki, kerulve  a vizsgara keszulo, tanulo kamaszt, teret adva neki.
A garazsban talaltam egy regi kis kadat, abban megfurdettem Lolat, borzasztoan elvezte.
Amikor este en itthon zuhanyoztam, addig sirt az ajto elott, hogy be kellett engedni, es kiderult a kadba szeretne beallni ismet.Kivittem a porchra, ahol kapott tolem nehany csoppet egy vizipisztolybol, hogy utana en kaphassak boldogsag koroket, amit O futott le.
Kiderult imadja a vizet, es azota rendszeresen szeretne furodni.Napi ketszer  , sokszor is:)
Mint egyszer megtudtam, a faggyu termeles fokozodik, ha gyakran furdetjuk, igy ezzel probalom lerazni, magyarazom neki, de nem vagyok meggyozo.
Meg soha nem volt ilyen kutyam, aki szerette a vizet, teljesen szo nelkul allok a jelenseg elott.Nagyon tetszik, akarcsak Lola:)

ribizli...

 
A penztaroslany nem tudta mi a neve, tolem kerdezte.Vagyis soha nem evett meg, az ize utan erdeklodott.
Csak harom kis kontenerrel lapult a cseresznye mellett, megvettem mind.
Nagyon szeretem a ribizlit.Nem csak az ize kulonleges, de maga a latvany is es a neve sem egyszeru.
Apro kis uveggolyohoz hasonlit, gyonyoru ruby-red ribizli.
Mar attol is kulonleges, ahogy furtokben van a bokron, az ize meg utanozhatatlan.

ribizli medal, egy nagyon szep blogban talaltam ra..

elfogultan...

Olyan szemermetlenul simulok a hullamokba, mintha nem lenne a csonak kozottunk.Ringat, ellazit, bodit, almosit.
A targyak is sirnak , olvasom valahol.Szivembol irta, bolintok mozdulatlan fejjel.Olyan lehet ez, mint amikor mi emberek is, belul neman sirunk, hangtalanul, latvany nelkul, aztan amikor megtelik a belso felfogo, hirtelen elindul kifele, es lathato lesz.A targyak azt hiszem azzal jelzik, hogy elromlanak, eltornek, leallnak.
Milyen gyogyito ez a csondes  shhhus-kent morajlo hullam.Lassan fekezodik, ul el,egymast szeliditve, egymasban nyugszunk le.Mar sima, feszul a  viztukor.
Kozben olvasok, ismet sokat olvasok, bujok a konyvbe, bujok a szavaiba,lenyugoz a tudasa, a felkeszultsege, a megalapozottsaga, az intelligenciaja.
Ha izlestelen lennek, irnam, kinn a vizen , a to messze nem a kozepen ma Maraival bujtam ossze.Es elnezest Mr. Marai, ha beleronditok a Lola vilagaba, de aki ir, aki igy ir, es lattattja, annak szamolnia kell ezzel.
Mindent elolvastam, ami utamba kerult az On nevevel, amik nem, azokert kulon utat tettem.Meg a Naplot is, es Ami a naplobol kimaradtat is.Aztan ma szovegtol, tematol, hangulattol fuggetlenul jott a felismeres, azt hiszem a forma, a kulalak adta, hiszen On 70 evvel ezelott ugy irt, mint amit ma Tweeter nevezunk.Persze  a mufaj nem hasonlithato, meg jatekbol sem tennem, de az, ahogy leirodnak a pillanatnyi tortenesek, eszrevetelek, erzelmek, ahogy rogzitette , nem kapcsolodnak, csak csupan egyetlen ponton, Maraisan.Ami leginkabb folborzolt, hogy 70 evvel kesobb sem veszitett aktualitasabol a tartalom.A vilagbetegseg, miszerint eppen mindenki elvagyik onnan, ahol van, ahol el.Svajc ugyanolyan makulatlan tiszta es preciz.Az ottani nok mosolya sem valtozott, es sajnos a mi asszonyainke sem.

"A nok, a csinos genevoise -ok arcan mindegyre megvillan a konnyu, onfeledt mosoly.A mi asszonyaink neha nevetnek, neha gondterheltek vagy kozombosek, de mar csak ritkan mosolyognak.Ehhez a noi mosolyhoz szaz ev beke kell, ez az , ami talan a  legsertetlenebb Genfben, ugy villan meg lepten -nyomon, mint a  csibesz kezeben a vakito zsebtukor fenye."

Olvasasom olykor almodozassal szakitom meg, ilyenkor ugy teszek, mint filmekben latott tragediaknal a halottbol kilep a lelek, ugyanazon alakban es megy tovabb.Az elozo test a foldon marad.Olyanokat kepzelek ossze-vissza, hogy az a valtozas, amit nem kivan az meber, az eppen ilyen halal lehet, valami hatramarad belolunk, ott a helyszinen meghal, es valaki mas lep tovabb.Ugyanazok nem lehetunk tudom.Igy kilepve nezem sokszor magam, masokat, latom, ahogy megkerdezik tolem is, hol elek, hol van ilyen jokedvuseg.Talalkoztam ezzel az erzessel, amirol Marai ir, pedig nem eltem Genfben.Es vitattam azt a jogtalan joletet, amit valakik  csak ugy kapnak, foldrajztol fuggoen, pedig akkor meg nem is olvastam Marai ezen irasat.
Persze korantsem biztos , hogy ennyire jo, csak en borzasztoan elfogult tudok lenni es vagyok is azzal, akit szeretek...

(June 23-24 weekend)

hóvirág Júniusban...:)

"Gyerekkoromban sokszor hallottam a hovirag mesejet.Aprilisban viragzott, es azt remelte ,hogy talalkozni fog hercegevel, a rozsaval.
,,Varom a rozsat, a kedvesemet, a nyar viragat.Itt adott nekem talalkat.De mar nem birtam tovabb a varakozast, es elobujtam.Tudom, hogy eljon, megigerte."
Igy hat , minden evben, mikor elolvad a ho, elobujik a kis hovirag, es varja volegenyet, a rozsat.Mindhiaba." 
 Liv Ullmann: Valasztasok cimu konyvebol reszlet

Draga Kati( Hajnalváró )!:)
Itt vagyok ebben a hajnalban, csorgore huztam az oram, hogy irhassak Neked.
Amikor olvastam ezt a  reszt a konyvben, mar utazott az ajandekod, mosolyogva jeloltem be, mert tudtam, hogy illo lesz igy emlekezni, megkoszonni.Tegnap megkaptam, es bar tudtam, hogy mit kapok, megis a meglepetes erejevel birt, az a csomagolas, a gondossag,a reszletessege, ahogy elkeszitetted oket:)
A himzett "A" betutol meg ugy elerzekenyultem.Ebben a rohano vilagban , ha valaki barmit leul es csinal nekem a ket kezevel, attol meg erzerszeresere no a szememben az erteke.Ma fogok kepkeretet keresni hozza.
Mivel nem tudok fotot feltenni(egyelore), kerestem valamit, de a Te himzett, viragos betudet nem  adja vissza, igy eggyel tobb indok, hogy szetszedjem a gepet es leadjam javitani:)
Nem irok a hazrol, mert szinte naponta uj tortenik, de en hiszek a csodakban es bizom, hogy tavaszelozeteskent igy varja majd a volegenyet a Te altalad kapott hovirag, mint a  meseben.Akkor majd irhatom az en sajat mesemet, beleszove Teged, ahogy egy fulbevalo-nyaklanc hoviragot hozott nekem a nyarban, meg csak nem is a tel vegeben:)
Nagyon -nagyon orulok, es ezerszer is koszonom Neked!!!:)

Sebestyén Márta - A Szent Lőrinc folyó lazacai filmből -- Mély kút peremén

Mindenkinek a saját lelki kútjába belenézni nagyon nagy dolog, mert ott derül ki, ki és mivel fog szembesülni...... Valakit elsőre beenged tekinteni, de vannak akiknek nem mindig sikerül. Nem feltétlen múlik minden rajtunk, van mikor talán mások vigyáznak, védenek meg önmagunktól....

Es milyen jo, ha van, aki vigyaz rank :)

ezersziget...

A csiklandozo napsugarak vegeire akasztodott nevetesunk...




*ezersziget videke net-foto

(June 16.2012)

pink...

kerti divat...

...az embert amikor lelke melyeig markolo lathatatlan kez markolja meg, razza fol, par masodpercre meg is hal talan, hogy ujjaszulessen...hogy aztan folytathassa, azt a megkezdettet, ha nem is olyan tuzzel, nem is olyan hevvel, nem is olyan mereszen, de megis lepked, jarni kezd, es majd egyszer ujra vakon is mer lepni, nem lesz felos.
Igy sodrodtam, sodrodom, es nyakig vagyunk a nyarban, a jokedvu evszakban.Ha erzelmi megnyilvanulasokra csoportositanam az evszakokat, a nyar a  nevetos evszak lenne.Nevetos mellett batorsaggal is illetnem, mert csupa olyat csinaltat velem, amit elotte soha.Engedtem a csabitasnak a hajozasra, hogy aztan osszegyujtsem az egesz ev futesere elegendo napsugarakat, hogy nevettessen, nevessek magamon, ahogy faj az, hogy ugy lesultem, futeni lehetne velem:)
Es , hogy nevessunk egyutt, elhoztam az en megmosolyognivalomat..mert ugye a kertben is divat a divat, ha belevisszuk.Vegyuk pl ezt a  gyonyoru, sexy kotenyt..ha ebben sutogetunk a faszenen , meg akkor sem lesz reklamalva, ha odaegetjuk a husikat, zoldsegeket..sot ilyen kotenyben zoldsegeket is beszelhetunk, senki nem fogja eszre venni.
A rozsat, bokrot, ilyen viragos fogantyuval egeszen mas vagdosni, visszavagni.Arrol nem is beszelve mennyire megy a rozsahoz.
Ilyen vodorbe szedni a kertbol, meg a novenyeknek is orom azt hiszem, alig varjak, hogy belekeruljenek:) de tevedhetek is, a fontos, hogy jol nezunk ki, a kertben is, kerteszkedes, fozes, vagy csak abrandozas kozben is.
Elfogytak, kifogytam kifogasokbol, a kertem ugy nyult felem, a bokrokon vadul elhatalmasodott agaival, hogy megadtam magam.Megegyeztunk, amig nincs gazdaja, nem hagyom magara, sot , uj divattal dobtam fol, a kertet ha nem is, de a hangulatunkat:)

**fotok sajnos a netrol, de eppen ilyeneket hoztam haza en is

one year later...

Egy eve utazta korbe a vilagot ez a foto:make love , not war! cimen.A par azota is egyutt, pillanatnyilag Europat utazzak...

cherry season...

B.+ en kb 10 eve:)

lakeshore...

levél...

A barát - egy telefonhívással, látogatással, váratlan apró meglepetéssel - bearanyozza a mindennapokat.
Pam Brown

Kedves Rozsa!
Kulon itt szeretnek nyomot hagyni a naplomban arrol, hogy milyen oromet okoztal ismet a beirasoddal!
A kukorica gyonyoru, oriasi ormomre van azzal, hogy en ilyen fejlodeseben nem lattam, csak megvettem a pici csoveket egy hirtelen otlettel, es most megis lathatom.Az apro szemek nem csak szarakat hoztak, de baratsagot is ultettek.Ma mar nevetsegesnek tartom magam azzal, amikor elkoszontem, es jobban ertem, erzem, hogy rossz volt Neked.Hiszen meg a kukoricak ki sem keltek akkor.
Igerni nem szeretek, csak, ha biztos vagyok valamiben, es sokszor meg akkor is tortenhet fordulat, de nagyon remelem , hogy egyszer talalkozom Veled.
Az eper kukorica melle majd ezzel a piros szinu napraforgoval leplek meg:)Tavaly ultettem,es nagyon kulonlegesnek talalom, pedig haragszom, ahogy jatszanak a termeszet termeszetessegevel.Pl narancs, lila szinu paradicsom:)
A kukorica gyonyoru, ahogy irtam is, latszik, hogy szeretve van, orulok, hogy te nyerted!
Koszonom!:)

Agnes.

saru helyett...

Miota nem  tudok fotozni, hanyatlott az irasom is, visszaestem, mert kiderult a pc torony adta be a kulcsot, nem a fenykepezo es nem az osszekoto kabel.Az ablakombol  lenezve van egy pc javito uzlet, es en megis  keptelen vagyok szetszedni, levinni, mert minden egyeb meg mukodik.
Persze nem is errol akartam irni, csak a neten kellett keresnem a fotot, ahhoz, amit vettem.
Tegnap betevedtem egy most nyilt , amerikai lancolat uzletebe.A cipoosztalyon ragadtam le, mert amultam , neha meg is simogattam egyet, a gyonyoru, szebbnel szebb sarukon.Annyira sokfele van, es annyira szep egyik masik, hogy mar nem is labbeli, hanem igazi muveszi alkotas.Egy ilyenben a jarasunk is egeszen mas lesz, ebben biztos vagyok.Fold folott valamivel:)
Persze en csak nezem, mert en magassarku rajongo vagyok, es ez valljuk be az oltozkodest behatarolja, akarmihez megse vehetunk sarut, megha ilyen szepek is.Kerestem, es addig kerestem, amig talaltam egy majdnem sarut.Ha folulrol nezem, eppen olyan, csak megis van egy kicsi sarka, en igy szeretem.
Egy ilyen sapucsban(saru+papucs, sajat elnevezesem) meg talan a lakkozott korom is elmaradhat, annyira szep, de azert kilakkoztam a labujjamon.
Az oltozoben mosolyoghattam az akasztokon, nevuk volt:Megveszem, Talan, Holnap visszajovok..:)
A fonti papucs volt a Megveszem, az also a Talan egyszer:)
Ejszaka ota esett, olyan aztato, csondes eso, amit ugy szeretek.Meleg van meg mindig, es ebben a sapucsban a zold ernyovel micsoda setat lehet tenni.Mintha  a kiegeszitok nem is engem, minket, de az evszakot, az idojarast oltoztetnek:)

breeze gondolat...

Olykor pontosan akkora ellentmondas van bennem, mint a hajnali huvos szello, es a melegen simogato napsugarak  talalkozasa a boromon.







*foto a netrol

a nyújtózásról...

...ugy orultem a hajnali ebredesnek ma, mintha valaki varatlanul meglatogatott volna.Reg ebredtem igy, ugy, hogy irni volt kedvem, mert szepek alltak ossze a fejemben.
Miutan leirtam, visszaosontam az agyba, dolga jol vegezetten, es visszaaludtam.Majd Lola izgagasaga ebresztett,ult a mellkasomon es feszkelodott.Tudtam ido van, es nem erti miert alszom meg.Becsukva maradt a szemem es suttogva mondtam a nevet.Nezett korbe, nem ertette es beporgott:) Ha jatek, legyen.
Nyujtozkodni volt kedvem, mint maskor, es vegig gondoltam milyen fontos a reggeli nyujtozkodas, az ami meg az a'gyban tortenik.Serkenti az egesz testunk, az agyunk, a verkeringes egy nagy hatalmas jofele pofont kap igy, meg az emesztesunkre is kivaloan hat.
Szemunk meg csukva, a reggeli levego huvossege itt ott erint, a paplan melege tart.Szep lassan derekunkbol kiindulva, ahol egy ponton feszitve tartjuk magunk a labunk kifeszitjuk, labujjunkkal elore nyujtunk, spiccben, majd derektol folfele szinten, karunk is kinyulik, es tartjuk magunk nehany masodpercig, amit asitas fejez be.Ekkor van vege.Ki kell ugrani az agybol, mert Lola rajott, hogy a suttoga hang tolem jott:)

Jo reggelt, szep napot Mindenkinek!


*foto a netrol

hajnalban...

Annyi minden van,
Es mennyi minden nincs.
Ulok a szavakon,
Melyek moge maskor bujok,
Es gondolkodom.
Rajtunk, rajtam, majd valami mason.
Az eltunt fogadalmakon,
A tovaszallt nyarakon.

Vagyak szulte igeretek,
Kivansag-csepp csinalt tengerek,
Almok kastelyai,
Kertek zoldjei,
Most mosolyfelhok rejtik el.
Mikor legjobban fuldokoltam,
Fogtad meg a kezem.
Hogy beloled lelegezzek, 

Hogy nelkuled ne letezzek.

Hogy szulessenek uj igeretek,
Melyek most beteljesulnek.
Mert kezem a kezedben,
Mert lelkem a lelkedben,
Mert jovom a jovodben...

élni, változásokban...

 
...minden reggel elhatarozom veszek valamilyen balzsamot, amikor a Balzsam utca mellett elhajtok.Aztan mindig elmarad.Pedig kell a gyogyir, nagy szukseg van ra.
Ugy erzem tokeletesen sikerult blokkolni a kulvilagot, mar radiot sem kapcsolok a kocsimban, annyira utalom a zajt.Nem akarok szomszeddal kotodni, nem erdekel az utca, ami eloszor izgalmasnak tunt.Nem akarok itt lakni.
Vajon mennyi emlitesre-emlekezesre valo pillanat van az eletunkben?Megis vajon mitol marad olyan fontos egyik masik, hogy a millio tobbi mellett magasan tundoklik, meg akkor is, ha nem valami szep?
"Tisztan borondokben eled az eleted, ne is pakolj ki!" mondja batyam, valamikor 97-ben, nyaron.Igen a kilencvenes evek arrol szoltak, a borondos eletrol.Aztan hosszu szunet volt, szekrenyben eltem, meg udvaron, most megint nincs kedvem kipakolni.Lelkileg, ugy nincs.Sikerult a borondokbol, dobozokbol , de en magam maradtam  becsomagolva.Olyan neylonos lyukacsos , a torekeny dolgoknak valoval vagyok csomagolva.Igy elem a napjaim.
Pedig sok szep van, boldogsagpillanatokkal teli, de mind belul tortenik, bennem es a hazon belul , vagy a kocsin belul.Ha kilepek a csomagolo lep eletbe.
Kocsin belul ulve is, es az en magassarkummal egyutt is magasabb fel fejjel B., es minden reggel mosolygok azon, hogy ugy hajtja fejet puszira, mint az iskola elso napjan, 4 evesen.Mindig csak a fejtetore volt szabad adni, azt is lopva , gyorsan..merttudodanyaagyerekekmilyenek...ez is belul, a kocsiban marad, es bennem, hogy kesobb is tudjak mosolyogni ezen.
Ultem a haz kertjeben, az elozo eletem kertjeben, mert amig le nincs zarva a vetel, addig is gondozni kell, a ferfi fuvet nyirt, en olvastam, es nem engedtem meg magamnak, hogy egy egy fahoz , novenyhez odamenjek, ranezzek, megerintsem.Nem engedtem, hogy a  kert kicsomagoljon rovid idore sem.Hiv a ferfi, akarja, hogy nezzem meg a munkajat, de en elhiszem, hogy tokeletes.Latom nem ert engem, zavarban van, a megfejthetetlenek dobozaba kerulok, a penzt szamolas nelkul teszi el.Ez a pillanat velem marad.
Arra az eredmenyre jutottam, hogy az erzelmeink  eletet mi magunk dontessel szabjuk meg.Vagy eletben tartjuk, vagy kivegezzuk egy dontessel.Az ido nem boldogoit, hallottam egyszer a mondast.Nem, mi magunk alakitjuk, a dontessel, nem dontessel, es kozben akarmennyi ido eltelhet, semmi koze a fajdalomhoz, vagy boldogsaghoz.
A kertem, ha tobbe nem lesz az enyem, es ha majd eszembe jut, 5 es 10 ev mulva is ugy fog belem marni, mint akkor, amikor alairtam az iteletet folotte.Itt a sziv es az esz nem volt szinkronban, ezert nem tud annyi ido elmulni , hogy ne fajjon.
Utalom a zajt, a hangos beszedet sem szerettem soha,a veszekedes meg kimerit, meg akkor is, ha csak hallgatom.Minden nap mondok egy imat, azert, hogy hamarosan ujra dobozolhassak.Pillanatnyilag a  dobozolas lenne  gyogyir a bajomra:)

jó nap 2/Te meg En...

Te- a vacsoranal akkor szamitok Rad, tudod azzal a szemellyel a megbeszelesen.
en- onmagam fogom adni, tudod:)
Te- elotte, ha van kedved elvihetlek az aruhazadba,hogy jobb kedved legyen...
en-jol ertem kedves Uram, hogy On megvesztegetni probal engem?
Te- nevetes...
en-ne ertsen felre, elfogadom a megvesztegetesi ajanlatat:) mennyi ideig maradhatok?
Te-kb addig, hogy az en jo kedvem se vesszen el..
Mi-nevetunk


A vacsora jol sikerult, a megbeszeles jobban, a kesoi hirtelen mozi, hab a tortan volt...


* egyik kedvenc fotom rolunk

jó nap...

...az ernyom alatt olvasas kozben, majd iras kozben jutott eszembe egy egy hazarepulesem elso ejszakai.
Aludt a haz, aludt a varos, en nem tudtam, mert az itteni zonahoz voltam szokva.Ruhakat probalgattam ejjel egy korul, majd reggelit ettem fel kettokor.Senki nem volt velem, egyedul voltam  a nagy boldogsagommal, mert az voltam.Meg az ottani ruhaknak is tudtam orulni, mint embereknek.
Alig vartam a hajnal fel otot, hogy hivhassam anyut, es mindezt elmeselhessem neki.Szerette hallgatni a bohokas viselkedesem, es ha velem volt, nezni is szerette.Ult kenyelmesen, nezett, kiult nem csak a szajara de az egesz arcara testere egy elegedett mosoly.Ma mar tudom atelte velem, bennem keresztul onmagat, mert ebbol a  hobortos bohokabol biztosan orokoltem egy adagot tole is.Ilyenkor szulethetett ujja benne is, amikor bennem gyonyorkodott.
Ma jo volt erre emlekezni, es jo volt neha lefekudni aludni, mert faradt vagyok, voltam.Nem kellett sehova igazodni.Ugy koszaltam a kuckom es az alvas kozott, mint az idonkent masokat meghokkento gondolataim szoktak.Honnan szulethetnek, es honnan van merszem kiirni magambol oket..szoktam kerdezni hang nelkul.
Vallat rantva tudom, hogy nem az a fontos honnan, az, hogy az enyemek, mint az anyuarc, ami ma egeszen velem marad...


*foto cime:missing someone, by Amanda Mache

zöld esernyő...

...valami kulonleges van a zoldben, a zold szinben, csakugy, mint az esoben, ahogy csurog le az ablakon, mintha sirna napok ota.Majd hirtelen felhot szakit a  Nap, atsut, atvilagit, ilyenkor ugy latom, mint a kisgyermek, amikor meg konnyes a szeme, de szaja mar nevetesre gorbul, megvigasztalodott.
Mint en magam.A zold a remeny szine is, mondjak.Vettem egy zold szinu esernyot magamnak, csodalatosan szep, hosszu, karcsu, hosszitott hegyes vege van, kecsesen nyulo fogantyuja ivelodik, eppen jo a fogasa.Ulok a kuckomban a nyitott esernyovel, olvasok.
Olvasom Liv Ullmann:Valasztasok cimu konyvet, es szabadnak erzem magam, mint O a sziklan, ahogy letekint az ocean hullamaira.A sziklak repedeseiben nincs viz fagyva, a lelkembol is kifolyt, mert boldog vagyok.Miert ne lennek?Hiszen nincs megegy ilyen szep zold esernyoje senkifianak , es nem kell ahhoz az esoben setaljak, hogy alabujhassak...



*foto a netrol

junius...

...jott a josagos junius, a husito, mar mar borzongato levegojevel tancol a fuggonyom.
Jolesoen husit, az elozo napok 34 fokjai utan.Nem volt az majus honapra valo.
A juniusrol a lyukas ora jutott eszembe valamiert.Hogy szerettuk azokat, mert nem lehetett elore tudni, varatlan ajandekkent hatott mindig.A sok elfojtott feszultseg, a dolgozatok levegoben logasa, a felelesek, a vajon ki fog ma felelni szorongasai  olyankor azonnal felszinre tortek, es majdnem tomboltunk oromunkben:)
Lyukas orat adnek neha felnotteknek is, esetleg lyukas napot:)




-akkor veszek egy turbo telefonkartyat, felhivod?azon sokaig tudsz beszelgetni veluk.
-ha nem veszel is felhivom, te is tudod:)
Ma van apuka szuletesnapja, apuka a ferjem edesapja, es en szoktam hivni, koszonteni, mert apuka hallasa sokat romlott, en meg turelmes vagyok.Akkor is, ha rosszul ert, es nem a kerdesemre valaszol.Szeretem apukat, szeretem, hogy lassu, az o vilagaban maradt ritmussal el, beszel, raer, nem siet.Hiszen akik sietnek sem ernek oda elobb, szokta mondani:)Szeretem, hogy egy ilyen, szinte megallt, a mostani elettel hasonlitva allonak tuno beszelgetes utan mindig mas leszek, mashogy erzem magam, meg akkor is szeretem , ha ez az o napja, az O szuletesnapja:)
Boldog Szulinapot Apuka!:)