Sunday, February 12, 2012

éjjeli írás...

 
...keso van , megint nem alszom  , ilyenkor szoktam hivni az anyut.En meg nem tudtam, O mar nem tudott aludni igy hajnal fele odahaza.Sokaig panaszkodott, hogy lampat kell kapcsoljon, ahhoz , hogy megnezze az orat,bosszantotta.Akkor azonnal tudtam mit kap tolem szuletesnapra.Vilagitos szamlapu karorat, amit ha ejjelre le is vett, de maga melle helyezett es barmikor megnezhette nehezsegek nelkul.Mindannyiunknak van valamink, valami gyengenk, szokasunk, szenvedelyunk.Egyfele allandosultsaghoz valo ragaszkodasunk.
Valami tortenik velem  amikor irok, irtam ma korabban, egy masik vilagba kerulok.Egy olyanba ahol nincs tiltas, regularas, szabad vagyok egeszen.Meg az sem fordulhat elo, hogy belem fojtjak a szot, mert iras kozben ilyen nem lehetseges.Szeretem nagyon ezt az erzest, ezt az en csinalta vilagom.
A sors fintora, ugy adodott, hogy en, aki annyira szeretek beszelni, neha hetek mulnak el, hogy nem beszelem a nyelvem.Talan egy egy szo, tomondat.Nagy mondatom volt egyszer, az utalok tomondatokban elni...neha azzal buntetjuk magunk, hogy masoknak mutatjuk erossegunk, bizonyitani vagyunk, becsapodva azzal, hogy igazan magunknak bizonyitunk.
Ket napig havazott, ugy vilagit a taj, az utca , az ejszaka, mintha leesett volna a Nap, es nem folulrol, alulrol probal fenyt szorni beszorultan valahova.
Puha takaroba bujt a varos, nyakig huzva, ahogy majd en fogom talan, csak bokamrol lerugva, ez is anyu vonas.
Olyan volt ez a nap is, mint sok nyari, amikor a homokba rajzoltunk szerelmes szavakat, te nevettel azon, ahogy  en sirtam,  a dagaly elvitte a betuket.Ma hoba rajzolodtak,  a viz nem valogat.
Hamarosan holnap, leirhatom ha eleri a mutato, hogy holnap Valentin nap, most meg csak azt irhatom holnaputan..nem, nem varom meg, joejt nekunk:)














*fotok a netrol

10 comments:

  1. Hasonlóan fogalmazódik meg bennem is az írás, csak én, hajnalban szoktam...De ugyan úgy érzem, hogy jó ez a csendes beszélgetés magammal,illetve azokkal,akiket olvasok!
    Jó reggelt! Holnap Valentin nap!:))))
    Kellemes volt Veled a hajnal!!!:))

    ReplyDelete
    Replies
    1. Nagyon orulok Adrienn:))igen, holnap Valentin nap:))

      puszi, legyen szep napod!

      Delete
  2. Én azt figyeltem meg magamon, ha egyedül vagyok írok többet. Társalgás önmagammal? Igen, mindannyiunknak megvannak a rigolyái, de milyen is lenne az életünk nélkülük?

    ReplyDelete
    Replies
    1. Nalam az a helyzet, hogy amik engem megerintenek, nem mindnig talal tarsra:)neha egesz aprosagokon, amit sokan eszre sem vesznek tudok bogozni.Ilyenek nagyresze nem is ide, a kezzel irottba kerul.En barmikor szeretek irni.
      A rigolyak azok nagyon fontosak, egyfele kikotok valahol a napszakokban:)

      szep napot, puszi:)

      Delete
  3. Aki belekóstolt az írás örömébe, nem hagyja abba. Mert jó!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Eva igy igaz, es ha nagyon izlik, akkor az embert fuggove teszi a jo ertelemben:)Szamomra nelkulozhetetlen , es tudom, hogy van valami ertelme annak a sok vagy eppen keves, neha egy egy szonak, tomondatnak, amit lefirkalok.Arra gondolok, hogy valami oka, amiert le kell irnom.

      Delete
  4. Leginkább úgy vagyok az írással, s ezalatt, most nem csak a blogírást, hanem mindennemű írást értek, hogy amikor jönnek a gondolataim, "megihletődöm" azonmód le kell írjam. Mindegy hol vagyok, mit kell éppen félbehagynom miatta, de le kell jegyezzem. Néha félre kell álljak az útoldalon, kocsival, s legalább vázlatpontokba szedem az adott pillanatban rám törő érzéseket, gondolatokat, s akkor már nem felejtődnek el. Aztán, ha leülök dolgozni valamin, előveszem a kedvenc bögrémet egy finom kakaóval, gondolatban visszapörgetem az eseményeket, s indulhat a munka...
    Néha könnyebben, néha nehezebben... Ha úgy érzem nehezebb, akkor inkább nem írok... Néha napokig ömlik belőlem a szó, aztán van úgy hogy hosszú ideig csend vesz körül. Ilyenkor feltöltődöm...

    Tavaly kezdtem el naplót vezetni, amiben leírok minden történést, feladatokat, bármit, ami fontos nekem. Nos, hogy ez ne legyen mindenki számára hozzáférhető, mindezt rovásírással teszem...:)) Aki viszont ki tudja silabizálni, az megérdemli, hisz ismeri a "Titkot", a rovásírás titkát.

    Boldog Valentin napot holnapra mindnyájunknak! :))

    ReplyDelete
    Replies
    1. Viktoria:)egy idoben en is igy tettem, leirtam, ahol voltam, aztan olyan is volt, amikor csak fejben jegyzeteltem.Mosy olyan van, amikor ez keveredik, ilyen is olyan is.
      Egyedul az iras szeretete nem valtozik.

      En neha neha visszaolvasok, es olyankor mindig orulok annak, hogy azt ot akkor leirhatom, mert kulonben nem tudtam volna fejben tartani:)

      A rovasirasrol keves a tudasom, igy irtan nem tudnek olvasni.Bizonyara erdekes lehet, aki ugy tud irni, hogy kevesen olvashatjak el, mint egy rejtjelezett level:)

      Koszonom, es viszont kivanok neked is!:)

      Delete
  5. Annyira tetszik ez a mondatod :
    "ugy vilagit a taj, az utca , az ejszaka, mintha leesett volna a Nap, es nem folulrol, alulrol probal fenyt szorni beszorultan valahova."

    Puszillak. Megy a levél. ;)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Orulok Edit, igy reggel meg mosolyogosabb, mert feljott a Nap es szikrazodik a havon:)

      Varom a levelet:)

      puszi, szep napot neked:)

      Delete