Sunday, February 5, 2012

reneszánsz szerelem...


"Bennunket a leveleink kotnek ossze, azok, amelyek szetvalasztanak"


Idom engedte es olvashattam eleg sokat, sokaig ma delutan.Az elmult idoben sokszor talaltam magam szemben az elveszett romantikat hianyolo cikkekkel.Napjainkban nincs, elveszett, hova lett.Ugy erzem egy kicsit igazsagtalanok, elhamarkodottak ezek a konkluziok.
Olvasgatasom soran hires emberek szerelmes leveleibe nyertem betekintest, es egy egy levelnel valljuk be, nem csak en mosolyodtam/nek  el.A nyelvezet , a viselkedesi szokasok atalakultak, ma mar nem beszelunk igy egymassal.Azt megsem zarnam ki teljesen, hogy a  romantika elveszett, inkabb atalakult.
Renszansz korba csoppentem egeszen varatlanul, es azon belul is a reneszansz szerelem.
Pontosan 509 evvel korabban  irt olyan ket levelet talaltam , amit akar ma is irhatott volna egy hos szerelmes.Ha ki kellene talalni, ha idoben el kellene helyezni,akar napjainkban is helyen es ideje valo lehetne.


Pietro Bembo levele Lucrezia Borgiának :
    1503. június 14.              

Elégtétel számomra, hogy napról napra kitalálsz valamit, ami szerelmem lángját még magasabbra szítja. Ma is: olyasmit küldtél, ami nemrég fénylő homlokodat övezte. Ha azért küldted, mert szívedben egy kis melegséget érzel irántam, és a másikban a szerelem lobogó lángját akarod látni, akkor minden kis szikráért, amely fellobban benned, akár számtalan vulkánt is szívesen hordok magamban.


  Dátum nélkül
  Ma egész éjjel - bármilyen hosszú volt- veled voltam álmomban, és remélem, ezután mindig, életem minden eljövendő éjszakáján veled leszek. Kérlek, ne sajnáld, és légy kedves és jó ahhoz a részemhez, amely nálad marad. Azt mondják: minden embernek van egy jó angyala. Én hát arra biztatom az én angyalomat, aki értem könyöröghet: kérje meg F.F.-et, teljesítse azt, amire oly nagy szükségem volna. Ha én lennék az a bizonyos angyal, mélységesen együtt éreznék mindenkivel, aki úgy szeret, mint én. Gondolatban most megcsókolom a kezedet. Ajkammal, melyen a neved él lelkemből fakadva. Abban a pillanatban pedig elsuttogom majd a neved, hogy édesen bosszuljam meg az édes sebet, amelyet rajtam ejtettél.
 (A leveleket Szabó Lőrinc fordította)


Szep hetet kivanok !:)

18 comments:

  1. Milyen szépek is ezek a sorok...hál Isten vagyunk egy páran, akiknek ezek a gondolatok a szívünkbe marnak, talán lehet azért, mert szeretnénk hasonlóakat kapni.
    Igen, mára átalakultak ezek az udvarlási szokások.Főleg a fiatalok körében, annak idején én is a katonáskodó szerelmemtől mindennap lestem a postaládát jött e levél.
    Mégis úgy látom én is, mára kicsit kihaltak az ilyen jellegű érzés kinyilvánítások, ami persze főleg nekünk nőknek hiányoznak.
    Egyik Csernus esten a doki illusztrálta, hogy a fiatalok egy discoban hogy ismerkednek: A lányt meghívja a fiú egy italra, majd a koccintás után megkérdezik egymástól: Hozzád, vagy hozzám?
    Oké ez durva ellen példa, viszont sajnos rohamosan durvul el az udvarlási szokás.
    Persze ennek ellenpéldáját is látom,látok szép szerelmet, itt a net világában is, észre lehet venni egy egy kapcsolatról, fotók alapján az érzéseket, a szerelmet. Ahogy ölelik egymást, az érintésben, ölelésben rejlő boldogságot.
    Persze hiszem és bízom benne, hogy nem haltak még ki teljesen az általad idézett levelekből sugárzó és lobogó szerelem. :)
    Szép napot!

    ReplyDelete
  2. Az emberek változnak, a szerelem örök - ez jutott az eszembe. Azért ma érzem az olvasás hiányát is: romantikus könyvek, versek akár, s ha fimet néznék a tv-ben azok is többnyire akciófilmek. A fiatalok hol láthatnak, tanulhatnak érzelmeket, ezekből? S úgy gondolom ezeknek az Alkonyat könyveknek a sikere éppen ezekben a mély érzelmekre ható történetekben van. Igaz vámpírral, de a lényeg szerelem, az érzelmek.Ezeken bódulnak el fiatalok, s ahogy elnézem, az idősebbek is. Mégiscsak szükség van romantikára.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Holdgyongy:) jo a mondatod.A konyv, amit emlitesz en filmen lattam, es valoban nem lehet korhoz kotni meg akkor sem, ha kamaszokkal kezdodik a tortenet.
      Abban bizom, hogy ha nem is talalkoznak csopogos erzelmekkel a mai fiatalok, de van velukszuletett es ha elojon az igeny a megvalositasra,megelesre, nem lesz baj.:)de az is lehet naiv vagyok.
      Nem baj az sem:)

      Delete
  3. A romantikára egy kapcsolatban is szükség van, egy nő talán így is van megteremtve, sokszor értetlenül olvasom, hogy ismerkednek a mai fiatalok, szerintem mindennek meg kell adni a módját, ez tesz bennünket emberré, bár az állatoknál is létezik egy udvarlás forma, vagy csak én vagyok"régimódi"?

    ReplyDelete
    Replies
    1. Rozsa:) igen, en is igy gondolom, a no veleszuletett tulajdonsaga a romantikara valo igeny.Ugy, ahogy a reggeli kavezasnak, mindennek meg kell adni a modjat es en ettol csoppet sem hiszlek regimodinak:)vagy ha igen, akor en is az vagyok:))

      Delete
  4. nekem a magam érdekében-szakember javasolta- nem szabad a romantikára építenem, és számítanom se, mert összeroppanok.Mert a romantika nincsen.Vágyunk rá,mi nők, de magunkat gyötörjük vele...Először nem akartam ezt elfogadni, de már azt hiszem el tudom, bár fáj és hiányzik...De úgysem kapom meg...:(

    ReplyDelete
    Replies
    1. Mammka:)azert bizom benne megtapasztaltad mar eletedben, es azon alapszik a kijelentesed.Vannak beteljesult romantikas vagyak.Sokat kell dolgozni vele, erte, es csak a tokeletes partnertol kapjuk meg, mert adja magatol.
      Szivbol kivanom, hogy legyen meg romantikus pillanatod, es boldog!

      Delete
  5. Szerintem ma is, épp ugyanúgy, mint a régmúlt korokban van igazi, mély érzésű szerelem. Nem igaz, hogy mindenki csak szórakozóhelyen ismerkedik! Bár végül is egy szórakozóhelyen indult kapcsolat is lehet tartós és tartalmas, mint ahogy egy nagyon intellektuálisan induló kapcsolat is lehet rövid és üres... Mondjuk ez annak a függvénye is, hogy ki mit hoz otthonról, s nagyon gyakran a barátoké is...

    A szerelem tulajdonképpen egy idegállapot...Nevessetek ki, de ez így van! Egy olyanfajta állapot, aminek a mámoros érzéseiben szívesen úsznánk nap mint nap :))

    Mostanában egy nagyon nehéz perióduson megyek keresztül, épp emiatt az "idegállapot" miatt, nagyon magas érzelmi mélységeket és magaslatokat tapasztalok meg naponta...S a saját életemből, tapasztalatból tudom, hogy férfi és nő egyformán ugyanúgy megéli az érzelmi válságokat.

    Jaj én most erről nagyon sokat tudnék mesélni!

    Egyenlőre azonban nem teszem, majd alkalomadtán! Mindenkinek azt kívánom, aki már szerelmes szeresse nagyon a párját, kedvesét, aki még nem szerelmes, az igyekezzen megtalálni ezt a csodát, amit szerelemnek,( s én idegállapotnak) nevezünk. Ha rátalált ne engedje el, ettől csodálatos az élet, könnyebbek a hétköznapok!
    Szóval én mindenkinek olyan szép szerelmet, magaslatokat és mélységeket, nemes érzéseket kívánok, mint a sajátom... Mert meg kell élnünk a mélységeket, hogy értékelni tudjuk a magaslatokat!

    Szép estét!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Viktoria:) a szerelem es a romantika inkabb az egyenbol jon, olyan erzeshalmaz, amit szulok nem tudnak belenk nevelni , szerintem es a baratok sem.
      Az vagy benned van es valaki kivaltja, vagy nincs.De te lathatod, nezheted maskent.
      Eppen arrol irtam, hogy nincs idohoz, korhoz, helyszinhez kotve es ez a ket level akar ma is irodhatott volna.Vagyis semmit nem valtozott maga az erzes, csak mi valtoztunk, ahogy megeljuk, ahogy kifejezzuk magunk.De ez a szepsegebol semmit nem veszit:)

      Delete
    2. Igen, Ágnes én ezt kicsit másként látom...


      De attól még a bejegyzésed kitűnő! Tetszett!

      :)) Viktória

      Delete
    3. Viktoria:) en is igy vagyok , attol mert valaki mashogy, maskent lat dolgokat, meg lehet jo es szep is:)

      Koszonom!

      Szep napot!pusiz, szia:)

      Delete
  6. Edit:) a durva peldat ismertem vicckent.Nalad vagy Nalam? Ha ilyen komplikalt vagy hagyjuk:)) viccnek, poenkodni nem rossz,de ha komolyan belegondolsz sirni valo.
    Nyilvan ez is olyan , mint mindne egyeb, embertol, igenytol, elvarastol fugg.Persze ettol fuggetlenul lehet pofara esni, mert a masik fejebe nem latunk, de a csalodasok is reszei az embernek.Es ki ne elte volna meg, sot nem is egyszer.
    Nagyon koszonom a hozzaszolasod!:)

    puszillak! ja es varom a fotot!:)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Kint vannak a képek :)))

      Delete
    2. Mentem, neztem, es csak vigyorogtam:))nagyon szepek!

      Delete
    3. Na még pár gondolat erejéig a válaszodra. Sajnos igen, siralmas néha, néhol a helyzet.
      Nyilván az erkölcsi nevelést, vagy megkapjuk vagy nem.
      Aztán ha esetleg nem, kialakul vagy sem. Van e rá igényünk, vagy nincs.
      Aztán egyéni beállítottság, hogy ki hol húzza meg a határt.

      És az is igaz, hogy nem lehet a másik fejébe belelátni, de pici apró jelekre kellene figyelnünk, főleg nekünk nőknek. És pedig a jelek ott vannak, de egyszerűbb néha homokba dugni a fejünket,csak annak tudjuk a folytatását, hogy mi is történik hátulról...ennek pedig csalódás a vége....

      Mondjuk szerintem is kevés az az ember, aki nem csalódott életében a szerelemben. De igazad van, ez is részünk. És nem is azt gondolom, hogy erősítenek ezek bennünket, inkább óvatosságra tanítanak, figyelemre, hogy sokkal sokkal jobban figyeljünk.

      Na de nem akartam ennyire elmenni a bejegyzésed tartalmától, mert gyönyörűek a levelek.

      És én is így látom: a szerelemben nincs idő, tér, távolság....

      Jó hogy megmutattad nekünk ezeket.
      Puszillak

      Delete
    4. Edit:) koszonom a szep kigeszitest! Nagyon jokat irtal, adtal hozza!

      puszillak, es nagyon szep napot neked!:)

      Delete
  7. Azt tanítottam a fiaimnak, hogy a szerelemnek "egyetlen fejezetét" se hagyják ki, vagy ugorják át. A kapcsolat legszebb részéről mondanának le, pont arról, amire érdemes lenne visszaemlékezni, és ami éltetné a későbbi éveket.Érdemes lenne megvizsgálni, hogy az elromlott házasságoknál mennyire játszott szerepet a romantika hiánya.
    Mostanában nagy divat a látványos, térdenállós, különleges helyen tartott leánykérés, sok ember előtt. Ezek többsége nekem csak szinháznak tűnik. A romantika meghitt, bensőséges éa két emberre tartozik, ugyanúgy , mint a testi szerelem.
    Nagyon szép a fenti idézet, mely csak a szereplőik halála után válhattak közkincscsé.

    ReplyDelete
    Replies
    1. alterego:)Maximalisan egyetertek, es jol keszitetted oket fel.

      Amikor hazassagok felbomlasarol van szo, sokszor mondtam azt, ha a regi vayg meglevo kapcsolatban csak egy toredeket forditanak egymasra abbol a zidobol, amit egy uj kapcsolatra, soha nem bomlana fol.De nem vagyunk egyformak, sok embert talan csak a zuj varazsa mozgat, de kesobb dolgozni vele, odafigyelni mar nem megy neki.
      Es igen, a romantika is es a testi szerelem is ket embere.Egymasbol valtjak ki es adodik soz nelkul, nem valami szinhaz, vagy cirkusz jellgu masok fele, hanem egymas fele es magatol kell, hogy jojjon.
      Koszonom a hozzaszolasod, nagyon szep kiegeszeto volt:)

      Delete