Monday, February 21, 2011

rendetlen rend...


Ahogy ma hajnalban kineztem az ablakon, a szombati tavasz mirazskent hat, a nagy havazas kozepetten. A hatasa nem mulik szivembol megsem. Jogazni ebredek ilyen koran, majdnem mindig megirattat utana, valami belem feszkeli magat. Legkedvesebb viragom a szines mezei csokor, nem szabalyos, nincs mertani pontossaggal egyforma szalura vagva es nincs szinekre rendszerezve, ahogy egy viraguzeltben latni azt.Szegeny viragok, mintha sorakozot rendeltek volna nekik.Mezon ha korbetekintunk, legalabbis en , mosolyra huzodik a szam azonnal, ahogyan szepen vidaman, jol erzik magukat az osszevisszasagban, es nem tunik rendetlennek.Errol akartam irni ma, a rend es rendetlensegrol. Talan olvastam, vagy valakivel vitattuk, de O meselhette, ha egy iroasztalon nagy kaosz van, a tulajdonosa megis azonnal megtalal mindent, es ha valaki ezt rendbe teszi, sorba, mint a katonakat, azonnal elveszett lesz, nem fog megtalalni semmit.Vajon mitol lehet ez? minden embernek szuksege van egy olyan foltra, pontra, ahol igy lazulhat, ilyen osszevisszasagot engedhet.Van akinek a fiokja, a szekrenye, nekem pl a taskam ilyen.Mintha a benne levok orokos haboruban lennenek, megis egyetlen mozdulattal huzom ki, sokszor nezes nelkul ami kell. Azt hiszem a rend es a rendetlenseg ertemezese emberenkent mas .A hazban en nem tudnek ugy elni, ha muzealis rend lenne.Az asztalon az ujsag is mertani pontosaggal parhuzamosan fekudne.Ugy legyen ledobva, hogy latsszon olvasva volt, a takaro szinten, sugallja hogy meg meleg a hasznalattol. Legyen mezei osszevisszasag, de sugarozzon rendet..valahogy ez a kozeg all hozzam kozel. Legfontosabb megis talan, hogy a fejunkben legyen rend, akkor egy ledobott kardigan, vagy egy elhagyott csesze sem fog rossz hangulatot teremteni.

5 comments:

  1. A két véglet közötti középutat szeretem. Kicsit (néha sokkal) közelebb a rendhez. Fejben mindig előnyös, igen:)
    L nagyon rendszerető, drága kisfia, Á pedig... hát, nem éppen. Nehezen taníthatóm már látom...;)

    ReplyDelete
  2. Köszönöm a tavaszi színeket, a mezei virágok emlékét, én is nagyon kedvelem őket!
    Mindig a gyerekkori nyarakat juttatja eszembe, amikor nagymamám kis falujának a szélén barangoltunk .
    Rend volt a rendetlenségben és még akkor bennünk is gyerekként, de ez már elmúlt.
    Ma már törekszünk rá, de nem mindig sikerül.
    Én is jógával kezdem a napot, az öt tibeti gyakorlattal.
    Legyen tavaszi hangulatú szép napod!

    ReplyDelete
  3. Szia Mercike:)

    Csak megnyugtatlak B.is nagyon igazithatatlannak tunik:)de azt mondjak, az, hogy mennyire voltunk jok, majd akkor jelentkezik, amikor onallo utra ternek.Ott lesz a mi nevelesunk foprobaja:.Nagyon sok gyerek meglepoen rendszereto, csak amig a szulovel lakik nem akarja mutatni valamiert.Vagy csak engem akartak vigasztalni ilyennel, de en bizom :)

    puszi!

    ReplyDelete
  4. Szia Judit:)

    Orulok, hogy szepet ideztem:)
    En kepzeld Namaste yogat gyakorlok, ez egy feloras a tv-ben, csak nagyon koran adjak, de abban jo, hogy dinamikus, nem a szokvanyos yoga.
    Minden fo eleme benne van, es kellemes zenere eszrevetlenul felporgeti az embert.Csak par eve talaltam ra, elotte egy masikat csinaltam.A neten is talalhato, ha erdkel, de az is lehet Te is ismered.

    Szep napot kivanok en is!

    ReplyDelete
  5. A rendetlenségemmel egész életemben küzdöttem, de ha jógázom, akkor mindennek a helyén kell lennie körülöttem. Reggel én is a tibeti öttel kezdem a napot, mint Judit, különben pedig astangázom hat éve.

    ReplyDelete