stafirung/kelengye...olyan agynemu, abrosz keszlet, amit ferjhezmeno lanyoknak , egyes videkeken hazasodo fiuknak is keszitenek.Olyan tartos, idotallo anyagokbol,nehol egesz eletet is kibir.
Kislany koromban surun hallottam, ki kell stafirungozni valakit.Bar keszitettem magam en is lelkileg, a reten-mezon ,mikozben kamillaviragbol koszorut fontam, kore a mesehercegemet, akivel kozosen lesz stafirungunk, de aztan megis kimaradt az eletembol.
Kitalaltam magamnak, talan vigasztaloul, ha himzett agynemum nincs is, de stafirung-hozomany az is, ha a problemak, felmerult nehezsegek elol nem elfutunk, de megoldjuk.
Ha hibazok, elismerem.Ha leirom, elmondom a rosszat, a jot is szeretem.Meg ebben a tulnyomoan negativ kicsongesu vilagban is, ahol annyi a rossz hir, hogy mar azon belul is letezik jo.
Idorendben ugy kovetkeztek a bejegyzesek, a kommentek, egy reszet magamnak tulajdonitottam, bar a blog elhallgatasat kerte, es a kezmuveseket dicsekvonek titulaltanal elakadtam, nem vettem magamra, csak nem ertettem.
Julia megkeresett, elmondta, hogy nem rolam volt szo, csak veletlen egybeeses.Ha kerem megmutatja a megfelelo linket is.En elhiszem Neked, a link nelkul is, de koszonom!
Ha torteneseten ram lettel volna merges, felhaborodott, sertodott, amit hirtelen haragodban reagalsz, valahol azt is elfogadnam.Tudod en nem egy mondatokbol nezek , kedvelek embereket.Azt hiszem az emberek a tagadni, titkolni valo hibaiknak lehetnek a leghalasabbak, hiszen azokbol tanulunk, fejlodunk a legtobbet.Bar az is lehet csak en latom igy.Szeretem, ha kijavitjak a helyesirasom, halas vagyok erte.Ha felhivjak a figyelmem a kilogo hibaimra, mert olyankor erzem az odafigyelest, a torodest.
Nem egyszeru ugy blogot irni, egy megfoghatatlan kozosseg tagja lenni, hogy ne legyen kolcsonhatas.A fontosa az kell legyen, hogy epito jellegu maradjon, adjunk szepet es jot egymasnak.
Eppen ezert nyujtom a kezem, kezfogasra; Szervusz Julia! Agnes vagyok:) orulok, hogy megismerhetlek!:)
* van mar stafirungom, a padot ehhez keszitettem
