Az ígéret szép szó...

"Az igeret szep szo, ha nem tartjak meg akkor is" mondta/irta nekem a kozelmultban valakim.
Ma reggel a tv-ben hangzik el:Az igeret annyit er, amennyit az , aki mondja.
Nekem mindig bajom volt az igeretekkel, ha kapok, a legkisebb dolgokban is borzasztoan felhaborit, ha nem teljesiti.Pl :felhivlak, irok.Es akkor en varom, mert igy vagy ugy elul bennem, es nem volt kenyszeritve, O magatol igerte, es nem jon, a hivas sem, a level sem.Majd duhosen, ami annyibol al, hogy fejben vagyok pipa, nem csinalok semmit, csak magamban lezarom, nem varom tovabb.Az illeto kesobb, mintha semmit nem igert volna, ugy adja a kovetkezo igeretet.Ekkor mar finoman szolok, ne igerj olyat, amit nem tudsz vallalni, de O csak igeri, es en ujbol a pipa vagyok fejben korforgasba kerulok.
Miert igerunk?ez valami belso erzes, amitol az illeto azt kepzeli jot tett?onmegnyugtatas?
Vagy valoban igaz az elso verzio:Az igeret szep szo, akkor is, ha nem tartjak meg?:)


* senki ne vegye magara, nem itt a blogvilagban tortent, tortenik, bar ketsegtelen itt is talalkoztam mar hasonloval, meg akkor is, ha nem nekem igertek:)es bosszantott meg igy is.