Wednesday, May 5, 2010

közöny ellen/helyett


Ulok az ablaknal, es hallgatom az esot.Szepen, csondesen esik, -aztato eso-hallom anyukam hangjat, es ettol mosolyognom kell, mert ma mar tudom milyen az.
Kicsi koromban nem tudtam mit jelent az aztato eso, mosashoz kapcsoltam sokaig, mert gyujtottuk.-Lagyabb a viz es feherebb a ruha tole, na meg a hajad is fenyesebb!-jatszik ujra a hangja a kepzeletemmel es eszembe jutnak a hajmosasok, mindig komplikalt volt, mert mindig hosszu hajam volt.Az oblites ecetes vizzel lett befejezve, es ez olyan torveny volt, amin nem volt szabad fonnakadni.Ketten mostak a hajam, a noverem ontotte az oblito vizet, utana le kellett ulnom es jott a fesules, kibontani, ovatosan megfogva, hogy ne huzza, ne tepje, es nyaron a napon szaritani.A batyam is szerette fesulgetni a hosszu hajam, neha O keszitett oviba, es bar titkolta de egyszer eszrevettem, hogy tovabb fesuli, mint kellene.

Fiatalsag bolondsag, szemtelenul fiatal-mindket kijelentes igaz, tartalmas.
Nagyon fiatal voltam, amikor ide kerultem, es neha ugy viselkedtem, mintha en lennek a vilag kozepe..ilyenkor illett a szemtelenul fiatal, mert az voltam, na nem mindig, de tobbszor, mint illett volna.
-Kedvellek Agnes, es csak egyet igerj meg, soha ne felejtsd el ahonnan jottel!-
Idovel kinottem azt a nagy fiatalsagot es a szemtelenseget is, es nem felejtettem el soha, hogy honnan jottem, honnan indultam.
Nem is olyan reg olvastam arrol, hogy napjainkban az emberek hajlamosak arra, hogy csak a rosszat tartsak szamon, mintha jegyzkonyvet vezetnenek, Rossz esemenyek cimmel.Ebben talan benne van az is, hogy elfelejtettek honnan indultak?Nem tudom, tavol all tolem barki biralasa.
Csak eszembe jut mamuka, akinek egyik legnagyobb fenypontja es orome az volt, hogy en 13 evesen levagtam a hajat, mintha igazi fodrasz szalonban lenne, ugy bantam vele.Kulon hajtut kapott tolem, amit erre a celra vettem.Mamuka ragyogott a boldogsagtol, mindenkinek elmondta, hogy Agika csinalta.Abban a rovid szakaszban, amire en emlekszem ez volt az egyetlen, hogy boldognak lattam, igazan nevetett a szeme.Nem vezetett autot, nem volt karrierje, nem volt plafonig csempes furdoszobaja, ekszerei, nem latott a vilagbol sokat, es megis tudott mosolyogni, orulni.Neha beszel hozzam valaki, tobb ekszer van rajta, mint egy karacsonyfan, jobbnal jobb ruhai, hazaban minden gepesitve, es csak panasz arad.Talan divatos lett a panaszkodas?Nem tudom, de en ilyenkor mindig mamukara gondolok, es arra ahonnan jottem.
Nem tudom milyen a kozony, nem szeretnem soha megismerni.Ahonnan jottem, ott nem volt jelen.Ahova tartok onnan meg elriasztom a sok erzelmemmel, remelem:)

Csapongos napom volt, a kislany fotoja is azt mutatja, semmi koze ahhoz, amit irtam, csak tetszik, es olyannyira, hogy nem hiszem barki kozonyosen menne el mellette.