Friday, May 21, 2010

emergency room/hétköznapi hero

Este kilenc mult, kadban furodtem, lazito, stresszoldo vizben, ulok a pongyolamban, nemreg keveredtem haza, elzsibbadtam, az energia szintem nulla ala esett, nezek magam ele.
Nincs kedvem beszelni, de ugy erzem irni jo lesz, mert gondoljon barmit House, ki kell irnom magambol ezt a mai napot, es semmi koze ahhoz, hogy valamit varok erte, megkaptam eloben.Bar ne kaptam volna.


..delelott 11 kor hagytam el a hazat, day off volt ma nekem, mentem ugyeket intezni, eleg sok osszejott.A Varoshaza epuletebol jottem, sietosen be a kocsimba, ami a jardaszelen parkolt.Inditom a kocsit, es a biztonsagi ov, aki ismer tudja, soha nem indulok el addig, amig be nem kapcsolom, reflex, nem is gondolok ra, az idegvegzodesekben van reg.A kocsim mellett halad el a gyalogos, amikor osszeesik, es bar a pillanat toredeke alatt tortent, de latom ahogy a fejevel a jardaszegelybe loccsan a feje.Mire foltepem az ajtom, mar lent van, seizuring, szeme folakad, fuldoklik, ver omlik a fulebol, orrabol, szajabol, fejebol..terderogytam, nem tudom honnan nyert erovel, oldalra forditottam, a nyelvet kihuztam, es mar nyomom 911...hallo..hallo..itt vagyok az xy keresztezodesnel , a Varoshaza elott, sorolom a tortenteket, kerem kuldjon azonnal egy ambulenciat...a no tudni akrja, en ki vagyok, akit ellatok ki, ferfi, no, hany eves, amikor megkerdezi a szuletesi idopontot, beragok..are u kidding me??ekkor mar egy ferfi all melletunk, neki nyomom a telefont, hogy fejezze be , mert az emberem, zuhan, a keringese osszeomlott..nadragja nedves..hanyatt rantom, a talaj jo, kemeny, szegycsontra okollel csapok, es kezdem..de mar hallom a szirenat..a legkozelebbi korhaz, 2 percre volt...amikor atveszik, mar volt pulzusa, nyakon merve..veres vagyok, terdelek, es gepiesen valaszolok..a mentos termeszetesnek veszi, hogy uljek be a beteg melle hatra en is, a kocsim meg becsukom, az ismeretlen ferfinak megkoszonom, hogy megallt, es hozott egy nedves zsebkendot, beulok , pillanat alatt a korhazban vagyunk..a lany kozben a korhazzal beszel, eletjeleket mer, infuziot kot be..felveteli..a gepeket a toloagy melle hozzak, kerdezik kije vagyok..senkije, valaszolok, csak ott voltam, majdnem azt mondtam a biztonsagi ove, kap egy fuggonnyel valasztott szobat, monitorra kapcsoljak..kikeresik a kartyajat, ami alapjan telefonalnak, hogy hozzatartozo jon e..allok, sokkban, szotlan, veresen, es nezem, a gorbeket, a szamokat, nezem, hogy eszhez ter e..a mentos lany azt hiszem megsajnal, odajon, megolel, es ad ket puszit, majd kozli, hogy van lelkisegelyszolgalat, menjek be, beszeljek valakivel..megkoszonom es elharitom, majd kesobb..vert vesznek, vizletet, mernek, jonnek mennek, osszesen 5 ember dolgozik korulotte, haromtol kapok egy egy batortalan mosolyt, nem tudjak kije vagyok, nem tudjak, hogy senkije..a beteg kinyitja a szemet, nem tudja hol van, nem emlekszik semmire..a napokbol is csutortokot hisz,,lassan kitisztulhat neki a kep, de meg mindig hianyzik az a folt, amikor elesett, ki hivta a mentot, hogy kerult ide..orak teltek el, rajovok mar az enyemek itthon vannak es valoszinu aggodnak miattam, a telefonom a kocsimban maradt..miattam aggodnak, kesobb latom a sok missed callon..a beteghez senki nem rohan be, nincs aki atvegye a rossz hirt..CT vizsgalatra varunk a koponyajarol, ugy tunik az emlekezet kieses lassan de visszajon..nezem , nez engem, delutan fel 6 van es senki nem jelentkezett..a felvetelibol megjelenik a nover, aki emergency contactot ker, telefonszammal, legtermeszetesebben diktalom nevem, szamom..mert valaki kell, olyan nincs, hogy neki senki nincs..megjon a CT scanbol, az orvos velemenyere varunk, ujabb 40 perc mulik el, amikor bejon..ejszakara bennt tartjak, legalabb 24 oras megfigyelesre,egyelore a scan nem mutat elvaltozast, de Ideggyogyasz kivizsgalas szukseges..orvos utan, kozlom, hogy lassan megyek, mert varnak es valoszinu aggodnak otthon, reggel jovok es ha kiengedik hazaviszem, leirom a nevem a szamom..Itthonrol meg felhivtam a korhazat, alszik, minden rendben, aludjak nyugodtan...nyugodtan?

O volt eletem harmadik ujraelesztese, mind sikeres vegu..amikor elesett emberrel van dolgom, oriasi erot kapok, mintha belole atjonne arra az idore, de utana sokszorosan veszi vissza, kilugozva erzem magam, az esemenyektol, a sokktol, a felelossegtol..de megis ugy erzem, a kezfogasban, a korhazi szemelyzet tekinteteben , a mosolyokban benne volt, hogy ember voltam ma is, ember es biztonsagi ove, valaki ove, akit majd lassan megismerunk.

7 comments:

  1. Azt hiszem te egy valóságos mentőangyal vagy.
    A többieket megismerted akiket megmentettél? Remélem Ő is jól van, majd írj róla ha lesz erőd.

    ReplyDelete
  2. Szakmád? Hobbid? Jó hogy vannak ilyen emberek is.

    ReplyDelete
  3. Agnes, nem semmi, amit tettel!!
    eleve az, hogy kiszalltal a kocsibol, es nem mentel el mellette, nem feltetted a ruhad a vertol (a más (!!) vérétől)... Igen, te egy igazi mentoangyal vagy! vagyis EMBER! igy, csupa nagybetukkel...
    en pedig buszke vagyok arra, hogy nekem ilyen ismeroseim vannak...

    ReplyDelete
  4. Kedves Ágnes!
    Nagyon sokat töprengtem, hogy milyen szó lenne ahhoz fogható, amit tettél, de azt hiszem sokat lehetne írni, és mégis... EMBER vagy! Nagyon büszke vagyok, hogy vagy! Ölelés Neked!

    ReplyDelete
  5. Össze-vissza kalapált a szívem, miközben olvastam. Aztán barátok kérdezték, merre járok, nem látnak fórumon. És hebegve, megilletődötten meséltem el nekik, hogy milyen csodát is műveltél egy pillanat leforgása alatt, és csak azt mondogattam nekik szintén, hogy büszke vagyok, amiért lassanként az írásaid alapján megismerhetlek.
    Minden alkalommal megmutatod, milyen csodálatos ember vagy, segíteni akarással, jó, tiszta szívvel, és erős lélekjelenléttel.
    Ölellek sokszor!

    ReplyDelete
  6. Eddig is felnéztem Rád ismeretlenül is. Ezek után főleg. Érző szív, önzetlenség, kedvesség, szeretet. Elsőre ezek jutottak eszembe Rólad!

    Olyan jó, hogy vagy!!! Sajnálom, hogy személyesen nem ismerlek.

    ReplyDelete
  7. Draga Amelie es Cserfescsillag:)

    Nagyon aranyosak vagytok mindketten, es en magam is nagyon orulok, hogy ilyen kedves, ertekes emberkekre akadtam itt a netvilagban:)

    puszi es oleles mindkettotoknek!

    ReplyDelete