Sunday, April 11, 2010

A gyertyák csonkig égnek


“Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges ahhoz, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.”

2 comments:

  1. Kedvenc könyvemből egy nagyon szép idézet és az emlékek elhalványodnak, de bizonyos élethelyzetekben visszatérnek, mintha valóra válnának újra.

    ReplyDelete
  2. Szia:)

    Nekem is ez a legkedvesebb Tole,pedig sokan lebecsmerlik.
    Olyan valasztekosan, gazdagon, precizen fogalmaz, hogy mindig talalok ujat, akarhanyszor olvasom is ujra.De mindent elolvastam Tole, amit csak tudtam, meg azt is ami a naplobol kimaradt:)
    Amivel kivivta a csodalatom az, hogy ugy elt emigracioban, hogy csak magyarul irt,soha nem ment haza sem sajnaltatni magat, sem pozolni, es 62 evig elt Lola vilagban.Na ez a huseg, eleg sok szinten, az elveihez, a parjahoz.

    Bocsanat, csak neha sokat tudok beszelni:)

    ReplyDelete