Tuesday, October 30, 2012

blog etikett...

1. A kommented kapcsolódjon a bejegyzés témájához!
2. Tisztelettel vitázz !
3. Ha nem értesz valamit, kérdezz!
4. Légy segítőkész!
5. Ne különböztess meg senkit etnikai, vallási, vagy szexuális beállítottsága miatt !
6. Ha válaszüzenetet írsz, akkor mindenképpen foglald össze, vagy idézz annyit az eredetiből, hogy érthető legyen a válaszod. Viszont ne idézd az egészet!
7. Ne spam-elj, ne reklámozz!
8. Levélben, vagy egyéb privát formában kapott üzeneteket csak a szerző beleegyezésével jelentess meg a blogon!
9. IRL (In Real Life, azaz a való életre vonatkozó) információkat ne közölj senkiről!
10. Ha a vita elfajul...maradj a keretek között!
Támogatásod kérlek jelezd a: blogetikett[kukac]gmail.com címen!


Irtam egy bejegyzest a szerenyseg boncolgatasarol, mely azt a cimet is kaphatta volna, mennyit osszunk meg a blogon magunkbol.


Nincs valasztott profilom, nem vagyok kezmuves.Leirtam, hogy nekik mas , egyszerubb, hiszen a net, tobbek kozott a blog egy uj piac, ebben semmi megbotrankoztatot nem latok, nem irtam ondicseretnek.
Aki ott ir , mutat , az teljesen rendben van.
Az en oldalam erzelmi reakciok halmaza, tele intimmel, amelyben olykor borzaszto nehez megtalalni a hatart, mit illik es mit nem.Csak ugy, mint IRL, a valodi eletben.Mar az elso bejegyzesem is igy kezdodott, amikor senkit nem olvastam, senki nem olvasott, magamnak irtam, magamrol, rolam szolt, csak ugy, mint a blog.Vannak meglatasaim, velemenyeim, vallalom oket kesobb is.Harom eve irok blogot, soha senkit nem celoztam sertoen, soha senkirol  nem velemenyeztem sem nyiltan, sem nev nelkul, soha senki blogjabol nem ragadtam ki szavakat, egyszeru mondatot, hogy atultessem magamhoz, es egeszen mas ertelmet kapjon.Segito szandeku voltam mindig.Jatszottam is, jatekot hirdetve, rendesen levezetve, baratsagok ultetodtek.Maradok is ilyen.
Ujabb etikett ponttal bovitenem, ami szinten sajat velemenyem, nem kell egyeterteni vele, lehet vitatni.Ha valaki jelol, neked kotelezo e visszajelolni?Csupan illendosegbol van e ertelme?Mert mi tortenik akkor , ha o szeret engem olvasni, de nem kolcsonos?Ilyen meg soha nem volt az eletben?Nem az a celom, hogy 500-an olvassanak, mert kepteleneseg rendszeresen kovetni ennyi embert, ha meg csak azert, hogy a neve legyen ott, mi ertelme?
Eddig ezt nem irtam le, de igy ereztem vegig, vallalom.
A szavaknak oriasi erejuk van, borzaszto romboloak kulonosen napjainkban, amikor a technika erre epul, segit abban milyen iranyba modositsd, milyen szinben tuntesd fol.
Most is leirom, aki blogot ir, nem lehet szereny, kulonosen akkor nem, ha az arcat is hozzaadja.De ezzel nincs baj, mert a buszkeseg, a batorsag, a dicsekves egyik sem pejorativan hat.Ha buszken beszelek a fiamrol, a csaladomrol, a sikereimrol, nem erzem magam rossz embernek.Ha batran megmutatom  a velemenyem, akkor sem.
Zaraskent, hogy maradjak az etikettnel, ez az irasom konkretan Julia bejegyzeseire szuletett, melyeket vegigvartam, hol fog befejezodni.
Elni es elni hagyni az elvem.Elfogadni masokat hibakkal egyutt, konkretan megbeszelni , ha szamomra serto, kommunikalni a megfelelo szemellyel.

Gyakorlom a vallast az elet minden pontjan, nem Istent emlegetve, csak a tanait beultetve a napjaimba.
Soha nem volt szamomra szimpatikus az egyetlen szobol, egyetlen mondatbol valo itelkezes, ezentul sem lesz az, de betudom annak, hogy hibazhatunk, halmozva viszont mar egeszen mas ertelmet ad.

15 comments:

  1. Nem értem Ági,.....magamutogatás, dicsekvés... stb. magamra veszem, de mit? és miért?
    Régen nem jártam nálad,de elég régen olvaslak, megmerem kockáztatani ismerlek, most bekukkantok és ezt találom... Gondolkoztál egy dologról és mi is továbbgondoltuk, ki így, ki úgy.Ennyi,,,,
    Nem értem miért gondolta a hölgy, hogy róla szól a bejegyzésed...?!
    Ági,maradj olyan amilyen voltál eddig is , írd le mi okoz örömet, csalódást, meglepetést ..vagy írj a virágodról, a kutyusodról, vagy a zöld esernyődről..és a másik oldalon mindenki döntse el , hogy kinyitja a blogod vagy nem, szabadon dönthet.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Nagyon szepen koszonom Judit!eppen ettol ertekesebb a velemenyed, mert majdnem kezdetek ota olvasol.
      Termesztesen irni fogok, ahogy eddig is.:)a zold esernyorol is, napjainkban egeszen gyakran hasznalom:)

      puszillak,szia:)

      Delete
  2. Csatlakozom az előttem szólóhoz. A blogod, és benne te magad is úgy jó ahogy van. Semmi kivetnivalót nem találok benne. Elég régóta vagyok olvasód ahhoz, hogy erről biztosan tudjak nyilatkozni... :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Joe:)Koszonom Neked is, de a hozzaszolasodnak kulon orulok, mert nem tudok jo ideje belepni hozzad.Nem tudom mi tortent, a bejegyzesedre klikkelek a kovetomben, vagy itt a nevedre es csak ugral a bongeszom es nem sikerul kapcsolodni:(Nem tudod vajon miert?

      Delete
    2. Nahát, ez érdekes... Nincs tippem! Még nem tapasztaltam ezt a jelenséget. Mi történik, ha beírod az internetcímet?
      http://meggyesj.blogspot.com/
      Köszi, hogy szóltál!

      Delete
  3. :)Mosolygok, pedig valójában sírok, csak biztatom magam...
    És gondolkodom.
    Míg csak a te írásodat olvastam,azt értettem belőle, hogy te engem egy olvasóvadászónak vélsz, és ehhez hasonló szörnyűségek, holott ilyesmiről szó nem volt, pusztán arról, hogy nem tudom elképzelni, hogy nekem valaki szimpatikus, valaki olyan, aki engem semmiképpen nem kedvelhet...vagy valami ilyesmi. Lassan írni sem merek, félreértelmezhető az egész.
    Aztán olvasom az első megjegyzést, ahol, ha ismét jól értem, hölgynek lettem titulálva, és azt állítjátok, hogy én rólad írtam volna azt a bús bejegyzésemet....pedig nem. A történet személyes ismerősömhöz köt, és kár, hogy a végét nem olvassátok, mert benne van, hogy nem passzol valami, és csaknem lehet úgy...közben meg szépen kitisztulnak a dolgok, ahogy mondod, és én is sokszor mondtam, kommunikálunk, mert az nagyon fontos.
    Volt egy kérdésfeltevés, én -talán túl merészen- elgondolkodtam rajta....
    Miért, miből gondoltad, hogy rólad van szó....nem tudom, és megvallom, hogy van némi elmaradásom az olvasás terén, visszamenőleg, talán be kell pótolnom, hogy megértsem aggodalmadat.
    Én a világ legszebb naplóit olvasom, köztük a tiedet is.
    Annyi gondolatot kapok, annyi mindent tanulok, amiért hálás vagyok, és innen a gondolat, maradjak én is valamivel belőle...vigyem tovább a gondolatokat.
    Eszembe jut igen, hogy egyszer írtam a barátságról...éppen neked felelve, naivan azt gondoltam, megtisztelő is lehet. És ha nem az volt, elnézést is kérek, ha ezt elfogadod. Teljes zavarban vagyok...és közben megnyugtat, hogy ha tényleg magadra értetted, akkor mégiscsak egyformán gondolkodunk...beleképzeled magad egy helyzetbe, és azt kérdezed, mi van, ha én vagyok, vagy én ilyen vagyok, holott egyáltalán nem szeretnék. ( Nagy szomorúságomban írtam a bejegyzést, mert semmiképpen nem szeretnék olyan lenni, mint aki magamutogat, öndícsér, stb.Ami nekem szomorúság volt, azt teljesen félreértelmezted?, én naivan támogatást, véleményt vártam....)
    Most így hirtelen azt is le tudom képzelni, ha soha többé nem nézel be hozzám, és ez nagyon fájna. Legalább annyira, mint amennyire az, ha az a békés hang, amit eddig itt találtam, eltűnne.
    Nem vagyok jó blogíró, de őszinte....ez sem nyerő, tudom. De felvállaltam....
    összevissza kuszált gondolatokkal maradok, reménykedem válaszban...és csak szépet jót kívánok, félreértésmentes írásokat...
    Ugyanakkor megpróbálok normálisan írni magam is abban a reményben, hogy aki olvas...talán meg is akar érteni.
    S hogy miért?
    Mert számomra is fontos a béke, a lelki nyugalom, én is emberből vagyok....miközben talán valami más kép alakult ki rólam.
    Tisztelettel, Júlia.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Julia:)

      Ma hajnalban 5 utan el kellett indulnom, ezert nem olvastalak elobb, es nem valaszoltam, de fogok:)
      Koszonom a kommented!

      Delete
  4. Jaj, Lánypajtásaim!:-)))
    Szépen kényelmesen kávézgatva olvasgatom a kommenteket, és hirtelen csak meregetem a szemem, aztán többször elolvastam, amit kell, és próbálom keresni az okot is, meg az összefüggéseket is ugrálgatva a két blog között.Én a mindkét helyre járó olvasó, aki most éppen hallgathatna is, mert nem az ő dolga, pedig valójában mindnyájunké.
    A blogos rémálmom valósul meg most: félelmek, másnak szóló utalások, amit magunkra veszünk, mert ki tudja miért érezzük magunkat érintve sokszor alaptalanul is ebben a kusza világban.
    Meg aztán ez is lehet a következménye annak, hogy nem írunk le nyíltan neveket, csak jelenségekről szólunk diszkréten, ami valójában így jó.
    Félek( vagy csak inkább szorongok), mert olvastam már blogos nézeteltéréseket hasonló okokból, sőt csapat hullott szét ilyen miatt.Én is tagja voltam anno a szeretett társaságnak (nem itt), és bár személyesen nem voltam érintett, és mégis elveszítettem társakat.
    Remélem, rendezitek, én itt is, ott is olvasok, írok.
    Csinálok egy másik kávét:-), még egy kicsit szöszmötölök a két helyen( is), és bízom abban, hogy minden rendben lesz, és rendezitek az egészet, akár a háttérben is. Önzésből is írom, mert mind a kettőtök blogos útját figyelemmel kísérem.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Eva:) neked is leirom, elnezest, most estem be, egy kisvarosba kellett mennem, 500 km-t vezettem, de majd kesobb olvasom ujra, es valaszolok.Mindig szoktam, mert velem lehet targyalni:)

      Koszonom !!jol esett

      Delete
  5. Valahol Évával értek egyet, hogy a blogos rémálom....félelmek, másnak szóló utalások....amit talán az ember kiír, mert valahol ki kell adnia magából, s ha nem mondhatja el senkinek, elmondja hát mindenkinek.....

    Én is olvasok sok blogot, hol egyet értek, hol nem a leírt dolgokkal, látok én is fura írásokat, magamutogatást, sőt ismerek személyeket, akik teljesen más képet festenek magukról, akár itt a blogvilágban, akár a kinti életben mint amik valójában.
    Úgy vagyok vele, ha nekik jó, hát legyen úgy. Ő dolguk.

    Aztán éreztem, sőt tudom, hogy egy egy utalás konkrétan nekem szólt, (nem tőled Ági, hisz tudod miről beszélek)de már az illetővel fel sem veszem a kesztyűt, mindenkinek legyen a hite szerint......

    De persze mindenki azt vesz magára amit akar, és akinek nem inge........

    Ági szeretettel ölellek, azzal a "viszlát"-tal rám is amúgy a frászt hoztad :D :D

    Pusza
    Edit

    ReplyDelete
    Replies
    1. Koszonom szepen Edit! ugyanigy vagyok, az elni es elni hagyni elvemmel.Elfogadom az embereket, meg akkor is , ha nem ertek egyet.

      Az a viszlat olyan huncutkodos volt, leirtam Evanak:))de csak olyan rendes jatekfele:D Te is tudod, hogy szeretek:)

      puszillak Edit:)bizom benne, hogy szep megemlekezesed volt!

      Delete
  6. Hm, érdekeseket írtatok. Nekem is végig kellene olvasnom Júliát és Ágnest, mert elmaradásban vagyok...egyet viszont bizton tudok én sosem féltem és félek, hogy ki hogyan értelmezi azokat amiket írok (bár én keveset írok magamról, talán éppen ezekért a félreérthető dolgokért?) és megmondom őszintén, rábízom mindenkire, hogy magára veszi e vagy sem. Ha igen, akkor úgy is megírja, ha meg nem akkor valószínű ismer már valamennyire. Hát így.:)

    ReplyDelete
    Replies
    1. tami:) en sem felek, es amit leirok kesobb is vallalom.Magamra soha nem veszek mas irast, mert akkor beulhetnek egy bezart szobaba, senkivel nem erintkezve soha.
      Ha a tolgyfas komment nincs, semmi nem tortent volna, de ahogy lattam nem csak en ertettem felre.Na de tisztaztuk, es az a fontos, elvegre felnottek vagyunk, nem gyerekek:)

      Koszonom a hozzaszolasod!:)

      Delete