Saturday, January 12, 2013

a kiskalóz...



...a kismadarat a learazottak kozott lattam meg, azonnal kiemeltem, haza hoztam a tervvel, hogy majd keresek neki szemet, ismet teljes ertekuve varazsolom.
Kozponti helyre allitottam itthon, mindig lattam, es kozben arra gondoltam, hanyszor tortenik ez emberekkel vajon.Egy ilyen szempont szerint vizsgalo eloadason is voltam nem tul reg, ahol azzal foglalkoztak ami napjainkban valami eszetlen mertekben elhatalmasodott, mindenbol  a legeslegjobb kell csak.Vagy legalabbis, amibol azt tudnak csalni, modositva a tudatot.Ezert szoktam le a ki mit tud, eneklos  versenyekrol is.Egyszeruen nem birom nezni, az elfogult , izlesficamodott, szubjektiv donteseket, melyeknek legtobbszor semmi kozuk a johoz, a szephez az ertekhez.
Erdekelne mi tortenik a tobbiekkel, akik nem a legjobbak, de nagyon jok? Talan egy egy alkalommal jobbak is, soha nem derulhet ki.Igy vannak kiselejtezve, bedobva a hibas, ertektelenek koze.Pedig ez csak egy szempont, egyetlen megkozelites.
Nem tudok valtoztatni tudom, csak neman szenvedni es vigasztalmi magam azzal, hogy a madarkan legalabb segitettem:)
Es hogy meg kulonlegesebbe tegyem, kapott a szemere egy foltot, igy vaganyabb, egeszen bator kismadarnak  nez ki.Hozza egy szep salat is, ha mar sapka van.
Igy most ki mer barmi csufondarosat is mondani neki?O a kis kalozmadar:)


6 comments:

  1. Énnekem bűbáj ez a madárka!!!!!Köszönöm,hogy írtál róla!

    :) Ugyanígy vagyok én is ezzel : " ami napjainkban valami eszetlen mertekben elhatalmasodott, mindenből a legeslegjobb kell csak.Vagy legalábbis, amiből azt tudnak csinálni, ......Ezert szoktam le a ki mit tud, eneklős versenyekről is.Egyszeruen nem birom nezni,......."----mindig sajnálom a háttérbe szorítottakat. Időnként ez már beteges nálam....állítólag,de nem tudok más lenni.Azt hiszem nem is akarok: sosem a győztesnek örülök,hanem a vesztesre gondolok....

    ReplyDelete
    Replies
    1. Monika:) igen, en is igy is gondolom, ha jogos, orulok a gyoztesnek is, de annyira ki vannak szorva, vesezve, hogy akik megmaradnak, azok kozott nem si latok kulonbseget.Egyiknak neh ajobb napja van csak, ennyi.Ezert nem tudok en sem orulni, csak sajnalnia tobbit.

      Koszonom a madarkas erdeklodesed:)

      Kerlek legy kedves atkuldeni a postacimed, mert szorosan Aniko mellett vagy, csak ma vettem eszre:)ezertg kulon elnezest! erre a gmailesre vagy a szerenyke@yahoo.ca ra.Koszonom!!

      puszi, szia:)

      Delete
  2. Tökéletes kismadár:)) szép karriert futott be nálad!
    Legjobban a rút kiskacsa meséjére emlékeztet (a társai irigykedve néznék)
    Tökéletes példája kreatívság, jó ízlés találkozásának, leld örömöd benne!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Koszonom szepen Jutka:)a feher sal nagyon jol all neki a sapkahoz:)

      Delete
  3. Mi most mackókészítő versenyt hirdettünk, hoztak mindenfélét, nem is volt megkötés. Voltak csuda szépek, meg is kérdeztem ezeket gyerek csinálta-e? Aztán kezembe került néhány, esetlen, de benne volt a szándék, a szeretet, s hogy biztosan gyermek műve!Kíváncsi vagyok a zsűri mit értékel? Bár pár éve éppen az ilyeneket csípte ki az akkori döntnök! (Azok azt hiszem varázslények voltak.) Legyen sokáig veled ez a csoda kismadár!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Na en is igy vagyok Aniko:)egyszer egy honapig varrtam jelmezt a fiamnak, nem tudom ismered e a Teenage Mutant Ninja Turtles sorozatot, mert olyat.Minden este varrtam, meg a pancelhoz is talaltam tokeletes anyagot, es csalodtam, amikor egy bolti jelmez nyert:(persze az szebb volt, tokeletes kivitelezes, de a hirdetes ugy szolt sajat, egyeni otlet, megvalositas.
      Na nem erdekes, de akkor mar ertem miert orulsz a kismacinak:)

      Delete