Igen, pontosan igy kepzeltem el.Majd elmulik nehany het, esetleg honap es valaki megkeres, azzal az indokkal, hogy hianyzom.Hianyzik a sok fejtegetesem hol ilyen, hol olyan temaban.
Es en orulni fogok, nagyon, ugy, mint kicsi koromban, amikor vartam haza a testvereimet, es nem akkor,amikor igertek de elobb varatlanul megjelent valamelyikuk. Lehet mosolyogni ezen, de en kepes vagyok annak is orulni, hogy nem halt ki belolem a lelkesedes, nem lettem elettelen, megkeseredett.Nem bantom azt, aki olyan, csak soha nem szerettem volna jomagam is megelni.
A blogot aki szerkesztette, biztosra megyek, hogy nonemu, mert a torlesnel beepitett egy olyan lepest, hogy 90 napig visszahozhato:) Majdnem olyan, mint a ruhak, vasarlas utan 10 napig visszacserelhetok, visszavihetok.Ilyen elorelatoan, ilyen minden szeszelyt bekalkulaloan csak mi gondolkozunk.Es persze veletlenul sem utalnek szexista kicsengesre, sot, a fiuk azert nem tennenek be ilyen lepest, mert nekik van a buszkeseg, a ferfiui.Remelem ezzel a mondattal jovairtam egy egy korabbit, mert ezt a buszkeseget mindenkeppen erenykent emlitem.
A vasarnap esti film utan, elindult bennem egy olyan feszkelodos, talan kenyelmetlen, de mindenkepp kivancsi erzes, :mi van akkor, ha kamaszkori dontesunket megbantuk.Szabad e ragodni, vagy kutatni, ujra ertekelni, vagy csak egy fejrazassal lezarni, es beletorodni a megvaltozhatatlanba.Rabolintani, hogy dehiszenkamaszok voltunk, akkor ugy lattuk jonak.
Az eletben ahhoz, hogy tovabb tudjunk lepni, haladni, nagyon sokszor van az, hogy nem szabad engedni lecsillapodjon bennunk az indulat, impulzus,elhatarozas , ami egy eros reakciot eredmenyez. Nem mindig okos dontes aludni ra egyet, hogy eluljon.Ha mindig igy cselekednenk, sok sok egy helyben topogas szuletne.Tunhet ez kisse kemeny, kegyetlen, szivtelen, erzeketlen viselkedesnek.Es talan van benne igaza is annak, aki igy latja.Minden elvalas jar valamifele fajdalommal, hianyerzessel.
Soha nem voltam jo bucsuzasban de nem teszitek konnyuve az biztos:)ami egyik felol nagyon jol esik, es masfelol meg zavart kelt, szegyellem magam, sok embernek okozok csalodast.Sajnos en ilyen vagyok.Ajtot becsuko, es erovel sem nezni vissza, hogy rendesen fokuszaljak az ujra.Olyan, mint kikotni egy egy allomason, elidozni es ujra szelet kap a vitorla, ropit uj allomas fele.Nagyon sok olyan van az eletben, aminek elore latszik a lejarati ideje, van egy un timeframe-je.Szerintem ilyen a blog is, ha van egy arculata.
A marciusi honap kerdesnek terveztem mar februarban:Hianyozhat e ugy valaki, ha soha nem talalkoztunk vele?
Azt hiszem a valaszom is megvan a leveleitekben, hozzaszolasaitokban.Igen, hianyozhat, mert az erzes, amit kivalt, bennunk is megvan, kis reszecskei vagyunk egymasnak.Kiegeszitjuk egymast.
Visszacsinaltam a blogot, mert a torleskor kiderult , hogy a blogot aki kitalalta sem szakit konnyen, ezert ad negyed evet arra, hogy visszamentsuk.Persze rohano vilagban , konnyen lehet elhamarkodott dontest hozni.Olyannyira rohanunk, hogy itt felenk nemelyik magazin is a feltuntetett datumnal egy hettel korabban mar a kezunkben van.
Valaki megkerdezte milyen szempont szerint "fotozok"; probalom fokuszba tenni a szepet olyanban is, ami mellett sokan elmennek, valaszoltam.
Igy vagyok, voltam az irasaimmal is , es amennyire kepes vagyok unni sajat magam idonkent, eppen annyira hianyzott egy egy korabbi, amit irtam.A levelekbol meg nyilvanvalo lett, hogy nem csak nekem.
Most akkor nyitva hagyom, hogy kideruljon semmi baj velem, semmi tragedia nem ert, csak a szokasos;noi szeszely, ami nem hianyozhat soha, egy no gondolatkeszletebol.:)
*pocsek leveliro vagyok, itt koszonom kulon a sok erdeklodest, torodest;Koszonom!love u all:)
** a fotom 11 evvel korabbi, valamiert regit akartam ehhez az uj irashoz, bizonyitani azt talan, hogy bar valtozunk,valtozik korulottunk minden, meg a kutya is, de vannak dolgok, amelyek orok maradnak.Ilyen a hianyerzes pl.
