Olomszurke to viztukre feszul a kopasz fak agai kozott.
Tagadhatatlanul osz vege kopogtat a szurke sziklak mogul.
Szeretem szurken is, mert az en tavam.Hanyszor adott vedelmet siros, panaszkodos hangulataimban is, es ki tudja meg hanyszor fog:)Nem szol vissza, engedi, talan szereti is a monologjaimat.
Haborgo hullamjaival helyeselte megannyiszor a haborgo lelkem igazat.
Siralyok hada visz varatlanul eletet az elettelennek tuno kepbe.Vitorlazo repulesuk lenyugozo.Szelid mosolyt csalnak elo.
Szurkeszinu szolid szavak szepen szoparbajoznak bennem..szeretem...
