Saturday, November 26, 2011

a csodáról...



Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.
/Marai




...csillagos az egbolt, csalogatott megint az ablakba, hiaba van keso.

Eloszor egy dobozban voltunk orizve, az osszes lap, disztavirat, majd idovel dobozokba raktal bennunket.Mar nem egy csalad, mar ot csalad voltunk,, es mindenkinek sajat doboz jutott.
Ossze lehe
tett hasonlitani , hogy volt e olyan, akadt e olyan aki elfelejtett egyes unnepi alkalmat.
Ossze lehetett hasonlitani kie a szebb, ki aldozott tobb idot egy lap k
ivalasztasara.
Szamomra az is csoda volt, ahogy egy hetkoznapi asszony, aki megis minden
volt, csak nem hetkoznapi es nem egyszeru, ilyen csodadobozokat tudott megtolteni, gondozni, egyes maganyosnak tuno esteken ujra olvasni, a lap kepeit korberajzolni...
joejt nekunk:)

9 comments:

  1. Régen kiraktam minden karácsonyra kapott lapot dekorációnak. Már évek óta egyre kevesebb van. Egyszer talán egy sem lesz.
    Pedig milyen hangulatuk volt. Azt is lehetett érezni, hogy ki milyet küld. Mindenkinek megvolt a maga stílusa.
    Szépen össze gyűjtötted a régieket.

    ReplyDelete
  2. Anyósom doboza volt ilyen,
    (de nem volt senki aki őrizze tovább, sajnos)

    Nekem is megvannak a saját régi üdvözlőlapjaim, a nyaraláskor, ünnepekkor kapott - kézzel írt - figyelmességek, szeretem-szerettem őket,

    másmilyen volt amit öregebbek küldtek (imádtam a betűiket nézegetni)gyönyörűek a külföldről érkezettek, és kedvesek a gyerekeké


    egy időben egy vörös bársonyszalagon lógtak a bejárati ajtón belül a karácsonyi üdvözlőlapok...aztán már csaltam a legszebbeket következő évben is felakasztottam, ...aztán már csak a számítógépen jönnek...

    ReplyDelete
  3. Ágika,csodák vannak, annál több, minnél többen hiszünk benne............én is őrizgetem nagymamám képeslap gyűjteményét, szépen formált betűk, kedves szavak.....nem sajnálták az időt rá!
    Azt hiszem este elő is veszem és újra nézegetem , olvasgatom....köszönöm!

    ReplyDelete
  4. Eva:)mi meg ilyen foghato ertekekkel elunk , amelyekrol sok most szuletendo gyermek talan mar a neten sem fog olvasni.

    Jo lenne, ha a kepen latott az enyem lenne, sajnos nem:( a neten talaltam a fotot.
    Nekem nagyon keves lapom, levelem van, es talan egyszer egy sem jon mar..

    ReplyDelete
  5. Katalin:) en meg az anyuehoz kerestem hasonlot, OP orizte igy, gyerekekre szedte szet kesobb, sajat dobozunk lett.

    Sajnos nekem eleg keves van, de azokat vigyazom.Es igen, az idoseknek egeszen mas irasuk van.Szeretem:)

    ReplyDelete
  6. Judit Kedves:) ez az erdekessege a csodaknak azt hiszem, a hit taplalja, es akkor mindnig vannak, lesznek:)en is megtapasztaltam szamtalanszor!

    Orulok, hogy szep emleket hoztam elo:)

    ReplyDelete
  7. Kedves Ágnes, nagymamám őrizte meg a leveleit, képeslapokat melyeket kapott, anyán is néhányat, nekem már nem sok van, de vannak fiatal koromból:)))
    Csodák, hogy vannak-e, vannak, mikor valamelyik vágyunk valóra válik, ezek többnyire apróságok, de számunkra csodák.
    Puszillak:)))

    ReplyDelete
  8. Rozsa Kedves:) Sajnos nekem nincs sok kezzel irott.Az anyuet nagyon szerettem, ahogy dobozba rakott kulon bennunket:)mindig simogatta estenkent.

    A csodak meg ilyenek, hogy mindenkine mat jelentenek, csak az a kozos, hogy higyjunk benne:)

    puszillak, szep hetet!:))

    ReplyDelete