Monday, September 12, 2011

részletek...





...fontosan jok ezek a korai , nyar vegi, osz eleji estek a kertben.Rovidulnek , olyan apro falatokkal, kicsi reszletekkel kurtulnak, amiket majd eloveszunk, vagy elojonnek maguktol.Ranezve egy fotora, egy kilogo ruha szinere.
A mokusok gyujtenek, a juharfa termeset hordjak szorgosan , furcsa hangon tudatva egymassal a gyujtohelyet.Alul a kutya bajuszara akadt egy kenyelmesen, raerosen lehullo falevel.De mancsi cicat ez nem erinti, O sovarogva nez fol a faagon turbekolo galambra.
Az utca tavoli vegen csilingelo hang erosodik, ahogy kozelit, gepeket, szerszamokat elezne. Mar csak a fagyikocsi eneklo hangja hianyzik, de ilyenkor mar nem szokott jonni.
Probalnam lefotozni, szeretnem kivarni a maskor buszken hangoztatott turelmemmel, nyugalmammal, mindhiaba. A magasba nyulo fa folso agai osszenevetnek, finoman hajolnak szet, ossze, es vigyazva, hogy ne hulljon level nekem. Foladom, ugy dontok megvarom, amig majd aranyba borulva falevel eso lesz. ok turelmesebbek .Kepesek nyugodtan kivarni, amig szepen bearanyozodnak, hogy legszebben mutassanak, ragyogjanak, amig letancolnak a foldre.
Igen, mar latom magam elott, a multat elore vetitve, majd Oktoberben, amikor nekem tancolnak csak, az en Oktoberemben..