Wednesday, May 4, 2011

most cím helyett...









Mar megint csotortok lesz es ismet Anyak napja elott vagyunk, ropulnek a hetek, honapok.Megint elerzekenyulok, mert takaritottam, olyan nagyot, olyan kulso belsot kitakaritot.Mar megjott a jo ido, sutott a nap vegre, csipkeznek a fak levelei, szeretem, amikor meg nincsenek kifejlodve.A szinuk is olyan gyonge, gyerekes zold, nem eros, nem felnottes meg.Megbeszeltem magammal kiirok mindent, ami hirtelen van, ami adodott mostanaban, es kikoltozok a kertbe, na meg lesznek utazasok is, kisebb nagyobbak.Mar nevetsegesnek hat, de leirom ujra, nem tudtam, hogy kozonsegem lesz, de miota van, mindig ugy vagyok, mintha itt lennetek a nappalimban es jo haziasszonyhoz illoen nezem, hogy mindenkinek van e italja, nem e ehes, egyszoval jol erzi e magat.Torodos vagyok, tudom.De engem igy neveltek, persze reszben magamban hordozott is, es ilyen volt a szuloi haz is, es masmilyen nem is tudnek lenni.A hosszu bevezeto, mert sajnos neha eleg sokat tudok beszelni, ahhoz kellett, hogy tudassam elkoszonok, es nekem csak igy megy.Nem akarok azon stresszelni, hogy valakinek nem adtam italt, vagy rossz szemely melle ultettem:)Ugye ertitek, ertetek? Szoval egyelore a kertben leszek, mert oly rovid a nyar, ugy elszall.Es kell a nap, kell a nevetes, kell a feltoltodes, mert ezek a legfontasabbak, amik bennunk maradnak, amiket majd telen elo lehet venni, mint a furdoruha helyet, ahogy lassan fakul, de meg idezi a nyarat....

I.

Hatodikos voltam, amikor irodalmi korbe jartam, elso szerepem egy elo fa volt, a letort gyenge agamrol szolt.Ma is emlekszem az elso sorra:"kicsi agam , ringo zsenge"..fogtam a kezemben es ugy mondtam, kertem ne torjek le az agaimat.
Ma visszatekintve erdekes, hogy igy indult az eletem, hiszen akkor meg nem voltam tudataban mennyire resze vagyok a termeszetnek, mennyire szeretem.
Reggel, ebredes utan az elso, hogy kinezek az utcara, majd a konyhabol a hatso kertre.Mintha koszonnek.Elol a kepbe log egy nagy ag, amit tudom, hogy le kellett volna mar reg metszeni, de amikor levelbe borul, olyan, mint egy fuggony, sajnalom.
Ilyenkor szeretem a legjobban, ahogy hetrol hetre ebred, ahogy lattatja, hogy el.A kis bomladozo levelek, csipkenek hatnak es milyen lesz majd, amikor aranyra valt osszel.Magic.Engem varazsol el.

II.
Szerettem mindig a tortenetet meselo kepsorokat, ez egy hazassagi evfordulora vett, ezt kulonosen szeretem.Ezt a viragot akkor vettem, miutan ebbe a hazba koltoztem, es ide kerult a kep ala, nagyon kicsi volt.Ugy novekszik, halad, uj es uj leveleleket bont, nehol kisebb elagazasokat, mint ahogy illesztem a hazassagunk mozaikjait, macskakoveit.Itt ott dudorodik, melyul, neha elhajlik kicsit, bizonyara van szebb, jobb is, de ez a nekem, nekunk valo.Ugy lehetunk parban, hogy nem fojt, annyira engedjuk szallni egymast, amennyire kell, jol esik nekunk.




III

Tobbszor akartam irni bejegyzest az emlek targyakrol, kivancsisag hajtott, aztan megis elmaradt minduntalan.Ki mit csinal veluk, ha kapott valakitol, es nem attol, akivel van.Valami korabbi eletebol.Rendezkedtem es a kezembe akadt ez a ket kezzel irott level, majdnem szerelmes, de inkabb olyan szegyenlos, hogy csak az erti aki irta es akinek irodott.Toprengek, hogy mit kezdjek veluk, egy reszt a multam, vagyis a reszem, mas reszt ertek az elektronikus vilagban hatvanyozottan.Talan a nyar majd meghozza a helyes dontest.Helye van e jelenemben, es a jovomben ennek a kezzelfoghato emleknek.




Jo pihenest, nyaralast, aki megy, es sok sok joidon toltott kikapcsolodast, nevetest kivanok Mindannyiotoknak!


puszi, oleles

Agnes.

18 comments:

  1. Szia Ági,
    először is köszönöm a receptet! A hétvégén elkészítem, és majd beszámolok róla, hogy sikerült:)
    Most kicsit búcsúzkodós lett a bejegyzésed: azért néha rápillantasz a monitorra ugye? Ez csak nem jelent teljes "hírzárlatot" őszig? Hiányoznál...:((
    Persze tudom, és magam is így teszek: lehetőleg minél többet lenni kint, vagy a kertünkben, vagy kicsit kirándulgatva - hiszen most végre lehet örülni a napsugárnak, a drága természet szépségeinek!
    Kívánom, legyenek simogatóan kedvesek az elkövetkező idők számotokra, és azért titkon néha várok egy-egy bejegyzést Tőled::))
    Szeretettel puszillak,
    Dóri:)

    ReplyDelete
  2. Jó így bekukkantani más életébe, terveibe, utána nyomon követni. Érdekel a nyaratok, a kirándulásaitok, a kertben töltött időtök.
    Nálam is van 2 nagy zacskó levél. Akkor még borítékos leveleket küldözgettünk egymásnak valakivel. Még nem szántam rá magam a néha hullámokban érkező selejtezési rohamaimban, hogy megváljak tőlük. Elférnek.
    Nagyon megváltoztak a levelezési szokások az e-maillel, sms-sel, skype-pal, messengerrel...
    Akkor döbbentem rá először, mikor leszerelték a házhoz közel lévő postaládát( és még sokat) jó pár éve. Gondolom, azért az egy-két levélért, ami néha belekerült, nem volt érdemes fenntartani.
    Kérünk majd képeket a növekedő fákon lévő levelekről is.

    ReplyDelete
  3. Szia Ági!
    Teljesen értem amiről írsz, mi is lassan kiköltözünk a kertbe, igaz az elmúlt napok viharos időjárása ránk ijesztett .....
    Pár nap múlva érik a cseresznye, ha a rigók hagynak belőle.....ugye ez a búcsú csak ritkább jelentkezést jelent?!....ha ott ülünk a nappalidban iszogatva, eszegetve gyere be néha a kertből......mesélj!......sok-sok napsütést !!!!

    ReplyDelete
  4. Kedves Agi,

    kisse megremultem!
    Ugy-e nem tunsz el? Nagyon hianyoznal......Jajj,bruhuhu,de ezzel meg varok:)
    Gyonyoru a Kanyadi idezet,megtanultam:)
    A masik is,csak az szomorubb.Bar en szeretem a szomoru dolgokat is.Van bennuk valami...
    A nyarat en is imadom,de mivel kicsit "fuggo"d lettem,csak veled lenne teljes.
    Na,mindjart ettol kell sirva fakadjak.
    Tenyleg,varlak.
    Szeretettel,
    Eniko

    ReplyDelete
  5. Szia Dori:)

    Bizom benne, hogy izleni fog es nagyon szivesen, maskor is:)
    Varom a beszamolodat!

    puszillak!

    ReplyDelete
  6. Eva Kedves:)

    Eppen ezert szerettem meg a blogod, mert realisztikus.Kulon koszonom a leirt zacsko levelet, jobban erzem igy magam a boromben:)
    Latod a level es falevel csak Teged olvasva esett le, tegnap nem is vettem eszre.A beszamalo nem fog elmaradni!

    Koszonom, puszi szia!

    ReplyDelete
  7. Szia Judit!

    A rigok itt is gazemberkednek, de mar elfogadtam, hogy ok eszik le:)Csak 3 eves a cseresznyfank es nem is sok szokott lenni meg, de az sem nekunk.

    Jo idoket kivanok Nektek, legyetek sokat kinn!

    puszillak es koszi!

    ReplyDelete
  8. Kedves Eniko:)

    Kanyadi az egyik nagy kedvencem, es a szomorut en is szeretem,talan igy vagyunk egeszek, ha azt sem zarjuk ki.Latod ez is kozosunk:)

    puszillak Eniko, es majd jelentkezem!

    ReplyDelete
  9. es egy raadas


    nem tudom ki hogy kezeli a netet, en egy ideje a blogokban elvesztem es ha reggel vagy este benezek, vegig kell olvasnom akiket bejeloltem:)nem tudom kihagyni.Mivel egyre tobben lettetek, igy egyre tobb ido kellett, korabban keltem pl:D
    Ha valaki eltunik, erdekel vajon mi tortent es kepes vagyok azt hinni, hogy velem is igy lennetek, ha nem irnek.Raadasul en eleg sokat irok.
    Ezert irtam, a tegnapit, mert kell egy behajtas, egy pont, akkor jobban erzem magam.A tel hosszu, iden tavasz is elmaradt valahogy es ha kozben allandoan a blogba is szaladgalok, hat kimerito lenne na:)
    Koszonom,hogy irtatok, hogy leirtatok, amit es ismetelten szep nyarat kivanok es majd jelentkezem, mert rossz penz nem vesz el:D

    puszi, szia!

    ReplyDelete
  10. Eniko!

    Ha kuldesz egy posta cimet, kuldok kepeslapot innen onnan:)
    Otlet, ha nem jo, sem sertodom meg:)

    puszi, szia!

    ReplyDelete
  11. Ágnes! Hiányozni fogsz, de megértelek!
    Legyen szép a nyarad! Teljen sok-sok pihenéssel, szeretetben, békességben eltöltött szép napokkal!
    Erika

    ReplyDelete
  12. Szia Agnes,

    koszonom az otletet,kuldtem cimet e-mailben.
    Es mar elore orulok!
    Es meg is hatodtam.

    Kellemes kikapcsolodast kivanok,
    Eniko

    ReplyDelete
  13. Hiányozni fogsz Ágnes, de én is megértelek.
    Azért tudom, hogy sokat fogsz ránk gondolni és mi is viszont. A pihenés fontos. Én sem leszek mindig net közelben, mert más lesz a munkabeosztásom.
    Ölelésem és kapcsolodj ki:)))

    ReplyDelete
  14. Szia Ágnes! Én már rég eltűntem, gondolom észrevetted. :) Időnként egyszerűen kell egy kis elvonókúra (én most ráadásul vizsgákra készülök). Valahogy úgy vagyok mint te, hogy hajlamos vagyok azt érezni, hogy írnom kell, törődni kell az olvasóimmal, de aztán ez időről-időre bedarál. Ezért néha ki kell lépni egy kicsit, úgyhogy megértelek, és tudom, hogy visszajössz, mint ahogy majd én is visszajövök. És akik kedvelnek Téged úgyis visszatérnek mind, ahogy újra jönnek az írásaid. Jó kikapcsolódást és feltöltődést kívánok. Puszillak.

    ReplyDelete
  15. Kedves Erika(Nagymamis):)

    Koszonom a jo kivansagaidat es mar folyamataban is van, szep napos napok vannak, vegre.Ma meg Anyak napja:))imadom!
    Viszont kivanok Neked a legszebbeket!

    puszi!

    ReplyDelete
  16. Eniko Kedves! irom itt is, ott is, igy egeszen biztosan olvasol, az elso mar megy is a jovo heten:))koszonom a bizalmad!

    puszi!

    ReplyDelete
  17. Kedves Aniko!

    Igy igaz, ide is gondoltam ma is, mert ma azt csinalhatok amit akarok, Anyak napja van itt:))
    Neked is szepeket, jo kikapcsolodast kivanok, es koszonom, hogy irtal!

    puszi, oleles!

    ReplyDelete
  18. Kedves Magdi, szia!:)

    Igen, hogyne vettem volna eszre, hianyoztal is!pontosan ugy irtad le, ahogy ereztem, es mashogy nem tudom csinalni, csak igy, ha leirom, szolok.Kulonben hulyen erzem magam:)Ha meg ujra latogatni kezdem a blogokat, nem hagyom abba:Dilyen radikalis modszert valasztottam.
    Vegre sut a nap, zoldnelnek a fak, es viragba borult a lelkem is:))ma kulonosen, hiszen itt Anyak napja van.Szeretem, hogy ketszer unneplem mindig!:)
    Koszonom, hogy meglatogattal meg a vizsgad kozben is, jo vizsgazast kivanok, utana jo pihenest!!
    Majd ugy intezem neha eletjelet adok:)

    puszi, szia!

    ReplyDelete