Friday, May 30, 2014

örök pillanatok...

Az ember sok ezer könyvet olvas, legnagyobb részüket egy hét alatt elfelejti. Az ember életében sok ezer festményt, zeneművet, szobrot és tájat lát és hall, és van tíz-húsz-harminc, amely hosszú ideig kíséri, mint a barát vagy a kedves. Az ember életében csak egész kevés olyan gondolatot talál, amelytől sohasem válik meg. A sok ezer könyv mindennapi táplálék, amely azzal, hogy egy bizonyos ideig örömet nyújtott, feladatát elvégezte. Az a tíz-húsz-harminc kép, vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszú ideig kíséri, meghitt élettárs./Hamvas Béla



Nem uj keletu Hamvas rajongasom, bar meg soha nem emlitettem.Imadom ezt az idezetet is.Szamtalanszor probaltam megfogalmazni, ha csak magamnak is, vajon mitol van az, hogy egyes pillanatok ugy belenk vesodnek, hosszu evek multan is emlekszunk kristaly tisztan mindenre, nezesre, hangsulyra, hangszinre, helyszinre meg az illatokra is?.!
A penztarnal alltam, ahol a magazinokat szoktam atfutni varakozas kozben.Meglattam az egyiken:meghalt Patrick Swayze.A piszkos tancot meg aznap megneztem, talan a tiszteletere.A masodik reszt egyszer repulon lattam, a szerepvalasztasuk nem volt szerencses, igy maradt az elso, orok, csak vele, mint kedvenc.Nagyon sokszor megnezem ma is, a zenek miatt, a tanc miatt, az uzenete miatt, a ruhak miatt.
Par napja olvasom az ozvegye ujra ferjhez ment, akivel 34 evig eltek hazassagban, es immar az a fonti pillanatom 5 eve volt , en megis emlekszem tokeletesen meg arra is, amit ereztem.Engem bant, amiert a felesege ujra ferjez ment.Elmeseltem masoknak, senki nem ert.Miert ne mehetne ujra ferjhez, ha szerette a ferje, O is igy akarna.Jomagam is tudom az ember szuleteset tekintve nem monogam....de  bennem ott van a de, az a naivsaggal, sok mesevel, almokkal teliszott de szocskam, ami olyan sokszor megjelenik es vitazom, vitatom.Ha 34 evig egyutt eltek, akkor valamiert nem helyenvalo, nekem nem az.B.nak sem az.Talan O az egyetlen, aki egyetert velem.Hogy fognak odafonn kesobb talalkozni? azonnal ez jutott eszembe.
Ismertem mar olyan asszonyokat, akik hasonlo evszamokkal megelten veszitettek el parjukat, ok nem mentek ferjhez ujra.
Nem vagyok valami beszukult agyu, hogy ne tudnam elkepzelni a tars hianyat a maganyban, azt a vagyat a gyorsabban, kellemesebben eltoltott napokkal, ami utan netalan megis Vele fog talalkozni majd odafonn...es megis megbotrankoztat, amiert ferjez ment...egyfele csalodottsag,  semmi nem orok abrandozasaimban
...

3 comments:

  1. Az elso mondatod helyre tett,koszonom!!
    A konyvekkel,filmekkel en is igy vagyok,mint Te,nemelyiket rongyosra olvasom,nezem es mégis ujat ad ....ilyenek vagyunk,igy van jol :)

    ReplyDelete
  2. Kedves Viktoria:)

    Nagyon szepen koszonom, hogy megosztottad, es egyaltalan nem hiszem, hogy a 4 ev keves ido.Valoban ervenyes az, hogy mind masok vagyunk, igy is fogunk megelni, feldolgozni, kezelni torteneseket.Erre nem lehet, nincs recept, eloiras.Azt hiszem mindenki magaval rendezi is le, aztan azt, ahogy dontott.
    En nem elitelem a feleseget, csupan valamifele csalodast erzek ilyenkor, mert tobb, mint harom evtized nem keves ido, de elfogadom, hogy ferjhez ment.Ugyanugy elfogadom azt is, hogy nem jarsz a temetobe.A latvanyos cselekedetek egyebkent sem tukroznek mindig valamit.
    Kivanom, hogy akivel elsz, orok legyen:)

    Szep Vasarnapot!

    puszillak:)

    ReplyDelete
  3. Köszönöm Ágnes, jólestek a szavaid! Neked is kellemes hetet kívánok!

    ReplyDelete