Emlekszel?
Hanyszor alltam megkovulten
vagytol hevulten, sovarogva utanad
Neztem egyre tavolodo alakod,
kozben erintettem csokodtol meg forro ajakom.
Magamra hagyvan almaimmal, vagyaimmal.
Csak a ver pezsgese, a sziv bolond luktetese
tudta, hogy nem almodom.
Hanyszor irtuk, ne irj, nem irok, nem olvaslak!
Csak a szavaink haboruztak,
Mire leirodtak, nem voltak igazak .
Most itt allok emlekhegyunk labanal
olyan valoszerutlenul tornyosul folem,
szepsege nem fakul,
legszebbje az lett benne, hogy a mienk ,
a Te es En erzelmeink Mt. Everestje...
