Monday, August 30, 2010

szeretet gondolatmenet


Valaki, aki olvassa a blogom, irt egy levelet, amiben leirta, hogy tetszik neki, erdekesnek talalja, es biztosan sokat foglalkozom az irassal.
Koszonom , de helyesbitelek, nem foglalkozom es foglalkoztam soha sokat irassal, csak magamnak naplo szinten.Egy egy beirasom nagyjabol 5 perc idot vesz igenybe.
Talan neha meg tudok fogalmazni jol dolgokat, betube tudom onteni, amit ebreszt bennem, de tudom, hogy kozel nem vagyok jo, nem csak a plusz hianyzik, ami jo irova tesz valakit.
Az anya-gyerek szeretettel viszont sokszor sok idot toltottem el gondolatban.Sok anya hangoztatja hangosan is mennyire szereti a gyereket, megis ha tarsat valaszt , szinte valaszut ele allitja.A gyereknek donteni kell anya vagy tars.Sok sok ilyet lattam ahhoz, hogy iras nelkul hagyjam.A legkinosabb, fajdalmasabb talan az lehet, amikor az anya olyan szerepbe kenyszeriti, hogy szidalmaznia kell azt, akit szeret, akivel egy agyba bujik estenkent.
Nekem meggyozodesem, aki igazan a szo teljes ertekeben szereti a gyereket, az bizik annyira a valasztasaban, hogy szeretni fogja a valasztottjat is, ugyanugy, mint Ot szinte, mert a gyerek akkor lesz igzan boldog, akkor tud bimbozni, viragzani egy kapcsolatban es sok egyeb teruleten is.Nem kell nap mint nap bizonyitania, nincs alakoskodasba, hazudozasba kenyszeritve.
Az ilyen anyai szeretet nevezem en abszolut szeretetnek.Nem abbol a szempontbol nezem, hogy nekem megfelel e, csak a szereteten at nezem, hogy aki szamomra a legfontosabb , azt mennyire teszi boldogga, esetleg idonkent boldogtalanna.
Nem sokszor, de neha talalkoztam mar ilyennel.

No comments:

Post a Comment