Tuesday, December 4, 2012

harminc lépcsõ a múltba...

 Mindig ugy kepzeltem, ha tervem van( sõt, back up plan), akkor valahogy minden olyan megnyugatoan biztonsagosnak tuno, az egesz elet.Nem lehet baj, hiszen felkeszultem, keszultem, mint egy felelesre  oran.Johetnek a varatlan kerdesek is akar.
Panda nem keszult, csak elt a varatlan lehetoseggel, megette az osszes eheto diszt, darabokra szedte a papirlancot, jatszott vele.
Pontosan harminc lepcso az emeletrol az uzlethelyseg.Lesetalok sokkban, tamaszkodva a nem tervezett ,de megis valahol lebego back up plan-re, a regi diszeimre.
Ugy ert varatlanul a "lopas", mint a talalkozo a meg ki nem pakolt dobozaimmal.Erdekes latvany, butorok, dobozok feliratokkal, targyak.Mult es jelen talalkozasa.Olyan szinpadi trukk,mint amikor forog a dobogo, es oldalrol latja a nezo, egy haz keresztmetszetet.
Igy latom magam en is, az emeleten a jelen, a foldszinten a mult , reszekben, reszekbol, daraboltan.Ha koltozunk, a dobozok mar igy utaznak tovabb.
Harminc lepcso vissza, az emeletre, a jelenbe, a maba.Nem szamoltam a buktatokkal ennel a tervnel, a macskakkal, Pandaval.Soha nem lattam igy keresztmetszeteben a tervem,csak most, a harminc lepcson vissza.A terv csak egy osszekotolepcso az eletben, a kovetkezo lepest adja csak, nem tobb.
Muanyagdiszes lett a fa.A mult diszei bejottek a jelenbe,talan nem baj, hiszen hozzank tartozik.





No comments:

Post a Comment