...minden egyeb tunet nelkul, sikerult tegnap belazasodni, amit mar vartam, szoktam ilyet csinalni, es rendszeresen nyaranta.Jon a laz, nincs mas, nem vagyok megfazva, nem kohogok, szipogok, csak lazas vagyok.Igazan orulhetek is ennek.
A sok elfojtott sohaj, a fajdalmak sejtjei osszefognak ellenem es lazzal gyoznek, mert ledontenek.Mar a reggel azzal folytatodott, hogy majdnem fel 9-ig aludtam.A takaro huvosen erintett, ahol nem takart a haloing.Faztam, aztan melegem volt.Ugy hivott a konyha, a huto, mint a szupermarket zoldseges reszlege, ahol pirosan csabit, csalogat, zavarba ejt.Ma visszaadtam neki, mert hasonlo piros volt az arcom.Egyszeruen imadom.Ha zoldseg, ha gyumolcs.A ket falatos meretevel, a ropogos hejaval, amit atharapva a szamban, erzem az edeskes let, az apro magvakat.Mindenhogy szeretem.Lazasan es nem lazasan is.Salataban, onmagaban, zsiros kenyerrel, anelkul.
Orulhettem, hogy tegnap megvettem, mert ma volt vigasztalom.Igen , vigasztalom, hiszen sajnaltam magam.Jo leirom, onsajnaltam magam es a paradicsommal vigasztalodtam, mert egyszeruen finom.
Meg mindig van lazam, de mar jobb, mar csokkent, es tudom neki koszonhetem:a koktel paradicsomomnak:) orulok, mert van meg holnapra is, meg fog gyogyitani, tudom, tudja...
