Meg csak par het, de mar kirajzolodott, a szombat ejszakak a legmozgalmasabbak.Ilyenkor hajnal 3 utan sem ritkul a forgalom, zajos az utca, tavolrol zene szol, valamilyen buli lehet.
Nem voltam bulizos soha, bar megfordultam egy kettoben, de nem tudott megnyerni maganak.Viszont nagyon szeretem hallgatni, ha valaki elmeselte milyen volt.
Jartam munkaval kapcsolatos u.n product lounge-ra, ahol sved asztal, elo zene volt legtobbszor, de az egeszen mas volt.Ott mindenki kontrolban maradt, ellenben az elobbi nehany tapasztalommal , es a zene soha nem porditett tancra senkit:)Igy utolag odakepzelve is csak nevetek a sok szabalyosan mukodo ember ledobbent arcan, ha tancolni kezdtem volna en vagy barki:)
Az ember tragediaja van a fejemben egy ideje.Evakent latom magam, csak mas varosokkal mas diszletekkel.Sokszor el is hiszem, nem csak kepzelem.
Az ember kuzdj es bizva bizzal hires mondata a fejlodesre biztat, kepes e az emberiseg.Vajon Madach mit szolna ehhez a mai szinhez, mennyiben latna fejlodesnek es milyen elojelunek..teszem fel magamban a kerdeseket.
Egy anyaknapjara kaptam gyongyviraghagymakat a fiamtol, nem elso alkalom volt.O sokszor ultetos viraggal lepett meg, ami gyokeret ereszt, evrol evre kihajtosat, novekedot, erosodot.
Nem akart sikerulni sehogy, a legutolsot cserepben hagytam, nem ultettem ki.Azt az egyet elhoztam es tegnap vettem eszre, az egyetlen gyongyot , amit adott evek oda.Remenynek, biztatasnak vettem, erdemes volt kuszkodni vele es bizni:)Igy ,ilyen egyedul meg soha sehol nem lattam.Es eppen anyaknapjara adta ezt a viragot, ezt a picit, de a kicsi egyszeru meretevel, tiszta szinevel felulmul barmilyen legszebb , leglatvanyosabb szinben pompazot.Mert a keves is lehet sok es nagyon szep.Nagyon fogok vigyazni ra, es ha maskor is csak egy gyongyot ad, joban maradunk...
