...az eltelt evtizedben nagyon sok ember elete erintett meg, lattattak velem.
Jott a felismeres a minap:olyanok lettunk, mint a pitypang a bobitaival, vetodunk ossze vissza, mikozben a gyokerunk elsorvad barmennyire is tiltakozunk.
Ezert hianyzik house, a valosagaval, mert minden szava utott, a legnagyszerubb realiti show volt.
Aki minduntalan boldogsagot uldoz, tudathasadassal kell birjon, mert abszolut boldogsag nincs, es mikozben latom a satorvarosokat, hiaba nekem jo, de nem tudom blokkolni, mert erzo ember vagyok.Masok gondjaval fekszem le, bujok mogebuk, hiaba az enyem nem olyan meretu, ha van is.
Kavezok, golfpalyak, markanevek, uj autok, kirandulasok, es kozben mellettunk tunik el egy nemzedek, ami a mienk.
Nem vagyok depis, nem vagyok bipolar, nem vagyok szomoru, csak realista, aki nez, hall, meghall, meglat, es bar soha nem felt, de felt, mert felteni csak azt szoktuk, ami fontos.
Feltem a fiam jovojet, amit mar az elozoim elkartyaztak valahol, engem meg csak fuj a szel, mint a pitypang bobitait..es a latvany lenyugozo, de senkiben nem merul fol, vajon faj e a bobitanak a sodrodas,vagy ha megis, az sem segit...mindenki jatekra gondol, es nem latja , hogy a kiraly meztelen...
