Udvozlom sok szeretettel, akik a napokban kapcsolodtak! es a korabbiakat is:)
Ezzel a tavaly aprilisban irttal kivanok szep napot mara, Valentine-Balint napot:)ami barmikor aktualis marad(az irasom),csak azt tukrozi, hogy meg a szeretes is mennyi atalakulason ment, megy keresztul , de az erzes marad.Megis fontos, hogy tudjuk nem az a legfontosabb, ha szeretunk, amit mi erzunk, hanem az , amit teszunk azokkal, akiket szeretunk!
Mamuka abban a korban lett menyasszonya Nagyapamnak, amikor a kapcsolatokat nem a romantika mozgatta.Abban a korban nem is melle, inkabb alarandelt szerepuk volt a noknek, ahogy egy egy halvany kep visszajon.A ferfi kezelte a penzt, mamuka felosen kert, ha valamit megis venni kellett, pl fuszereket,es Nagyapam soha nem hagyta szo nelkul, hogy mar elfogyott?
Ot gyerekuk szuletett, de ma sem tudom elkepzelni hogyan, annyira nem voltak ilyen erzelmek a levegoben.Nem lattam azt a korhazas kepet soha, amirol korabban irtam, es csak sejtes sem volt hogy valaha letezett, hogy ez a ferfi es no szerettek egymast.
Kivalasztottak egymast vagyoni, fold ertek szerint, vagy valaki ajanlasara.
Nem is mertem volna ilyet kerdezni, na meg kicsi is voltam , ezt mondtak volna :-Gyerek vagy, neked meg jatszani kell!-, es igazuk lett volna.
-Anyu Neked mi tetszett az Apuban?kerdeztem-hogy lettel a felesege?szerelmes voltal?
Nevetett, de valaszolt, kuszkodve a szavakkal, amikkel egyebkent soha nem volt gondja, hogy jol fogalmazzon, de megis illoen, mert zavarba hoztam a kerdesemmel.
-Tetszett a beszedje, jol tudott beszelni, udvarolni, es magas volt, szep legeny-hallom most is a valaszt, a hangjat is hallom.
Az osszenezesukbol latok erzelmeket, el tudom kepzelni hogy szulettunk.Amikor fogja az anyu fejet, mert faj, es borogatja, amikor anyu ugy kivan valamit, es szalad szolot hoz a kertbol, es O eppen erre vagyott.A kitalalt gondolatok elem festik milyenek lehettek, amikor nem eltem, es volt igerete annak, hogy meg en is leszek.
A kisvarosban vasar van, korhinta, cellovolde, arusok.Ket baratnommel setalunk, amikor a tomegbol mar csak Ot latom, a fiut, aki a szomszed iskolabol multkor olyan jol szerepelt a kezilabdameccsen.
-Szia! jossz hintazni velem?-kerdezi.Elnezest sem kerek a baratnoktol, talan el sem koszontem, mert csak Ot lattam es azt, hogy velem akar hintazni, setalni, hazakiserni, es fogjuk egymas kezet.Olyan forro a kezem, mintha negyven fokos lazam lenne, es ugy erzem az egesz testem valami atjarja.Mar csak nehany lepes, megallunk, szembe fordulok es allok, mert nem tudom mit kell ahhoz csinalni, hogy ez a pillanat soha ne erjen veget.
-Itt a hazunk, hat akkor szia-beszelek zavaromban
Mosolyog, visszamosolygok, es az a jo benne, hogy mar tudjuk, egyszerre kozeledunk, lassan, felosen, olyan nagyon szepen, mar csukva a szemem , amikor erzem a puszit, es puszilom vissza.
Mar tudom, hogy szerelmes vagyok, es meg nem vagyok 13 eves.
B.-Anya holnap elmegyunk vasarolni?
-Mit szeretnel?kerdezem
B-Egy uj farmert es szeretnek inget, kockas inget.
-Rendben, delutan mehetunk-valaszolok.
Eddig en vasaroltam, es mindig tetszett, de most O akarja kivalasztani, mert uj megjelenest keres.Uj illattal, uj frizuraval kiegeszitve.
B.szerelmes, latom, ahogy a tekintete valami masik vilagban van.Szinte haza sem jon, mar ropkodnek az sms-ek, a telefon beszelgetesek hossza megnyult, es neha tobbszor is szolnom kell, hogy meghalljon.Ja es sokkal kevesebb idot toltunk egyutt.
Nekem nem voltak mesekonyveim, de volt kepzeletem.Az elso konyveim pottyosek es csikosak voltak, az egyiknek a cime is beugrik, Ket Lotti.
Mindig attol feltem a vilag valtozasaval, az a szep ki ne hagyja , ki ne maradjon az eletebol.Ezert meseltem en sokat, amit csak lehetett mesebe ultettem, es ameddig lehetett az is maradt.Es neha kedvesen derulve tarja fel, hogy mar reg tudta nincs Telapo, csak nekem nem akarta elrontani, de orul, hogy en sem rontottam el az O vilagat.