Friday, February 14, 2014

romantikus pillanatok..


Egy new yorki lany fantom rajzot keszitett egy metroban latott fiurol,( ahova ki is helyezte), keresi, mert nem tud nem gondolni ra, beleszeretett.A fiu tusszentett eppen, a lany kereste, hogy leirja -atadja az elerhetoseget, mire felnezett, a fiu eltunt a tomegben...tomoren ennyi a het elejen olvasott cikk, szoritok nekik!

A kocsi a piros lampat latvan hirtelen fekezett, eppen egy cipouzlet kirakata mellett.A lanyt nem hagyta hidegen,szinte bamulta a kirakatot-De klassz az a zold-fekete Puma papucs-jegyezte meg.A fiu veszvillogot kapcsolt, parkolo allasba tette a kocsit, elnyelte a cipouzlet szinte a masodperc  toredeke alatt.Ugyanilyen gyorsan megjelent a papuccsal, felrantotta a kocsi ajtajat-Tartsd ide a labad!- a lany szolni sem tudott a meglepetestol, csak nyujtotta a labat-Eppen jo-mondta a fiu, majd visszarohant az uzletbe.Sietett, nehanyan mar dudaltak turelmetlenul.Pillanatok mulva megjelent, beugrott a kocsiba, a dobozt a lany olebe nyomva, mar indult is.-Koszonom!- rebegte a lany , mintha almodta volna az egeszet...



Mar nem akarom megvedeni a Valentin napot, nem akarok meggyozni senkit, mert kozben rajottem, ahhoz ilyen kozegben kell elned sokaig, vagy ide szuletni, hogy tudd milyen, a fontossagat, a szepseget.Mar nem ismetlem el, hogy nem, nem csak ezen az egy napon szeretjuk egymast, es nem a gusztustalan nagysagu, sokasagu szivektol..sokkal  tobb van benne, tobbet er, jelent, de ahhoz valodi megtapasztalas kell, a hangulata, ami nem elado es nem megveheto.Vagy erzed vagy nem.


Orulnek, ha akinek van( kedve, ideje, turelme) leirna az eddigi elete legromantikusabb pillanatat, ide tennem a ket toredek melle.Nagyon orulnek!!


Boldog Valentin Napot!!:)



Ti irtatok:

 Legromantikusabb pillanat? :) nem is tudom...sok kicsi apró volt már az életemben, ami nekem nagyon szép volt, de nem biztos, hogy más is úgy látná, mint én :) a másét én is szívesen olvasnám :))


 Eddigi életem legromantikusabb pillanata...Hát nem is tudom:))
Talán amikor 3 hónap különélés után meglepetésszerűen éjjel ott állt az ajtómban, fáradt szemekkel, mert 600 km vezetett...miattam/miattunk, a kapcsolatunkért...Sírtunk-nevettünk a boldogságtól, s azóta hála Istennek boldogok vagyunk, nem csak Valentin napkor, hanem minden nap:))