Sunday, July 28, 2013

hajnali fotózás...


...magunk mogott az ejszakaval, vezettunk bele a Napkeltebe tegnap.Meg nyar kezdeten kigondoltam, megnezni akkor, amikor egyedul van, nem oleli korbe a tomeg, nem kell lepesben haladni, tavoli parkolo utan kutatni, csak megallni mellette.
A felhomalynak milyen mas a hangulata, meg ha almosak is vagyunk, es csak azert enged nehezen el az agy, mert elterveztuk.Az ut elejen vilagit egy kereszt alatta:God loves You irassal, ettol mosolyogni, megilletodni kell.Majd az a hid, ami olyan erzest kelt, amig a csucsaig el nem ersz, mintha valoban az egbe mennel, az is a neve.Es amikor elertuk a vizeseseket, mert harom van, ketto kicsi es a legnagyobb a lopatko, akkor valoban felhok kozott jartunk.Az ut kozepig csapodik az alazuhano viztomeg, esokodkent huzodik, terul, apro cseppenkent erzed az arcodon.
Szeretek folmenni egeszen addig, amikor meg folyo, amikor meg nem torik meg, mellette allva erezni a termeszet erejet, hatalmat.


* a fotokra kattintva nagyobb lesz












6 comments:

  1. csak javaslat szintjén írom:)) jó lenne, ha kitennéd ide oldalra a másik két blogod linkjét is, ha már itt járunk, arra is rá lehetne kattintani...

    ReplyDelete
    Replies
    1. Jo otlet, es nem veszem rossz neven, ki fogom tenni!Ki fogom tenni, csak neha levegovetelnyi ido sincs..maskor meg idomilliomos vagyok:)

      Delete
  2. Félelmetesen gyönyörű!!!!Micsoda hangja lehet!

    ReplyDelete
  3. Koszonom Gabika, Te is kedves vagy, mindig!:)es nagyon orulok, hogy erezted!

    ReplyDelete
  4. En koszonom tami!!nagyon boldogga tesz, hogy tetszik.

    ReplyDelete
  5. Orsi Kedves:)pontosan igy akartam atadni, olyan szogbol fotoztam!Koszonom!

    ReplyDelete