Sokszor nevettem mar ki magam, amiert beszelek hozza, es megis.
Miert beszelunk a kutyankhoz?tettem fol megszamlalhatatlan alkalommal a kerdest.
Talan azert mert olyan nagyon jol tud (meg)hallgatni?:) a szo teljes ertelmeben?Talan mert soha nincs ellenvetese, nem akar emlekeztetni, hogy "ugye megmondtam".. stb?
Az en kutyam attol is erdekes mindamellett, hogy az enyem, es ettol nekem O a vilag kozepe kutyavilagban, szoval attol is, hogy amikor hosszu monologom van, olyankor oldalt billenti a fejet es nehany masodperc mulva megismetli a masik oldalon is es ugy nez ram.Ha meg sokaig nezek a szemebe, es nem beszelek, akkor O kezd beszelni, talan olyat, hogy "folytasd, miert hagytad abba, en csak hallgatlak"nem tudom, igazan nem, kutyaul nem tudok kutyaul?:)vagy talan megis?hiszen most ertem, nez ram es a kerti ajto iranyaba, ki szeretne menni..megy ez nekunk, szavak nelkul is..csahol boldogan , egyetertoen ..kozben meg talan azt gondolja," na vegre rajott, hogy ki kell mennem meg mielott lefekszik, ma egesz gyorsan ment"
Idomithato vagyok en, a kutyam is megmondja, vagy (el)hallgatja?:)
p.s. a foto archiv , baba-korbol valo, napjainkban egy ket szusszantassal nagyobb, ezt a teli ruhajat is kinotte pl.
