Azt mondjak(nem tudom kik), ez egy erdekes szojaras, mindenki hasznalja, de senki nem tudja megfogalmazni kik mondjak.Tehat az a beszed jarja, hogy az emberek ketfelekeppen oregszenek. Milyen igaz, es milyen pazar pelda erre a ket szomszedom.
Ket idos neni, ahogy osszegezem az evek alatt elejtett mondatokat, informacio falatokat, nagyon hasonlo koruak, ferj mindket reszrol elment(meghalt eleg csunya szo), az egyik neninek 4, masiknak 5 gyereke van, de persze mindenki felnott, nem itt elnek. Az egyik neni osz haju, parnas, mosolygos, olyan igazi nagymama, mintha egy mesebol lepett volna ki.Nyaron az udvar mindig unokak hangjatol zajos.Es persze osszel is es telen is O az a nagymama akit barmilyen problemaval meg lehet keresni.Mindemellett uszik hetente,olvas, sokat kirandul hasonlo koru baratnokkel, akik neha meglatogatjak es aradoznak,hogy mennyit hallottak mar rolam:)Ilyenkor mindig 2 cm -el vagyok magasabb( lemertuk:).
A masik neni, vekony, inas alkat, festett barna haj, divatos ruhak, es az egyik legjellemzobb kiegeszitoje a megjelenesenek az uj Ferfi az oldalan, a taska sem elhanyagolhato.Unokakat azt hiszem meg tudom szamolni az egyik kezemen , amikor 2 oranal is tovabb itt voltak.Kezen fogva setalnak, egyutt kerteszkednek, etterembe jarnak ebedelni, ja es kb 6 honapig az orszag masik vegeben muvelik valoszinu ugyanezt, a ferfi otthonaban.
Errol a megfigyelesemrol a mondat ugrott be:Nem lehet eleg koran kezdeni!
Nem lehet eleg keson befejezni-re modositom!
Tetszik mindket eletforma.
