Napok ota 6 fokos ejszakakat mertunk, reggelente muszaj volt bakapcsolni a futest.Napkozben is maradt huvos, 20 fok alatti a csucs , de tegnap varatlanul uj legaramlat erkezett hozzank, ismet elertuk a 28 fokot.Kertben dolgoztam, ereztem, hogy nagyon kimelegedtem, es persze vetkoztem, trikora. Estefele mar tudtam, ahogy itt szoktuk mondani, I'm coming down with something, razott a hideg, kapart a torkom, fajni kezdett minden izmom.Forro furdo, forro tea utan agyba is bujtam es elaludtam olyan gyorsan, mint meg soha. Es almodtam.A feher minivan-t leparkoltam, a ferfi megkerdezte meddig maradok, csak felora mondtam, es kifizettem elore.Mindjart jovok.A parkolobol kifordultam az utcaba sietosen, ahol meglepetesemre csak lovaskocsikkal kozlekedtek, meg is allt egy mellettem es beultem, a batyam ult benne es a sogornom.Nehany perccel kesobb mar Petervar havas videken szankoztunk , ugy hogy ki sem szalltunk soha, es nem tudom a lovak hova tuntek.A taj elbuvolt, lenyugozo volt, a hideg csipte a borunket, a meleg bunda sem tudta megallitani.A sok kacskaringos tornyu epulet utan, ott allt elottem teljes nagysagaban a Teli Palota.Levegot is alig kaptam a latvanytol, pulzusom felgyorsult, hogy vegre, vegre itt allok elotte, es jezusom mennyit fog szamolni a parkor, de ez a latvany mindent meger, felertekelhetetlen. Ekkor felebredtem, ereztem, hogy forro vagyok, 38.5 -t mertem.Lazalmodtam, arrol amirol neha ebren szoktam.Minden vagyam, hogy egyszer eljussak Petervarra, setaljak a teli palotaban, gyonyorkodjek az Ermitazs festmenyeiben. Mindez azok utan, hogy Kinabol vonattal utazom Moszkvaig. Csodalatos alom volt, megha lazas is, megerte es ha csak igy lathatom a vagyaimat, akkor sem leszek boldogtalan.
