Keves dolog okoz akkora oromet, mint amikor visszater egy noveny a betonvilagomban.Talan a kutyak ahogy varnak haza, a kavezoban ha elore tudjak mit szeretnek,meg nehany hasonlo.Ebben persze nincs benne a csalad mint oromforras, az mas kategoria.
Eltem mar olyan helyen, ahol or volt a bejarati soromponal, kartyaval erintettem, nyilt fel, begurultam a foldalatti garazsba, kinti benti medence, tenisz, squash stb volt.Itt a kertet szakemberek alakitottak, gondoztak.Neztem, szerettem, de soha nem ereztem az enyemnek.Eltem mar hazban , ahol szinten szakember vagta a fuvet, gondozta a kertet..ez mar kicsit az enyem volt a mezitlabas haloinges hajnali hobortjaimmal, de nem teljesen.
Itt minden beton, kihivasnak ereztem, az is ma is.Ezert az elso mondat.Nekem kommunikacio a kertepites, a jatek mellett.Erintem a foldet, a novenyeket, egyeb targyakat, igy uzenek, jo magam is uzeneteket kapok.Kulonosen ha a masik tavasszal visszaternek, nos , az az igazi uzenet.
Ma megint megbantodtam, megint magas fokon vagyok erzekeny.Neha egy kicsit alabb hagy, nem szilankolodik a lelkem ugy, mint a mult heten, ugy mint ma is.Befele sirtam, nyeltem, a szemem belulrol volt vizes csak.Egesz delutan ereztem.Aztan meglattam nehany rozsabimbot, a puszilkodo madarakat.
A sajat rozsafam torzse szerintem nem nott az egy honap alatt de folul uj hajtasok vannak, ami azt jelzi megmaradt.Legalabbis most:) Telire azt hiszem be fogom hozni oket, ugy mint a torperozsakat, megmaradtak.Tele vannak bimboval.
