Friday, February 3, 2017

a kötött ruha...


Eleg volt amig a parkolobol elsiettem a bejaratig,majd vissza a kocsihoz, suvitett az eszaki szel, kozel -20 fokkal probalta leszedni a ruham, hajam, amit ert.Azonnal luktetni kezdett a fejem, mert persze sapka nelkul voltam, mint maskor.Eddig olyan enyhe volt a tel, nem tudtam sapkahoz szokni.Azt hittem beteg leszek mar estere, aztan masnapra egeszen..es kozben tudtam azt is hogy nem a hidegtol lenne, nem a sapka hianyatol, suru hajam van, ved rendesen.Masfel oraval kesobb keveredtem haza, mint remeltem..ez a csalodottsag fogja eloidezni a betegseget, ha lesz.Borult az elore felepitett terv, a lazitas, a kis pihenes, teazas, igy azonnal fejest ugorhatok a munkaba.Gyors allatok simizese utan bar lassan de hozzafogtam, a konyhaban kezdtem.Beaztattam a leveshust,utana kihamuztam a kandallot, beinditottam a mosast, majd a levest elkezdtem, miutan leszedtem a habot, beletettem a zoldsegeket, egeszen lassura vettem es porszivozni indultam.Kozben port toroltem, futtyogtem a madaraknak keveset, csak annyit, hogy Lola ne legyen feltekeny.A ruhat betettem a szaritoba es szep lassan ugy majdnem egyszerre mindennel keszen voltam.Meg a kekszek is kisultek, mogyoroillattal lengtek be a hazat.A fejemben a luktetes megszunt valamikor, csak azt vettem eszre mar nem erzem.
A ruhak...meg 4 ruha vart arra, hogy irjak roluk, fotozzam..valahogy ido kozben mar nem volt kedvem csinalni..mostanaban olyan surun tortenik ez velem.Pl megkivanok valamit, mire elkeszul mar nem is eszek belole.Vagy megveszem a hozzavalokat, mire hazaerek mar senki nem kivanja.Nem tudom mi ez, de erdekes jelenseg.
Nincs sok nagy tervezotol ruham, soha nem az a szempont..a szin, a forma, az anyag foleg.A szuletesnapomra vettem meg ezt a kotott ruhat, ami eppen markas is de a szempont a kotott anyag volt, mindig is imadtam a kotott szoknyakat, ruhakat.Nem tudom pontosan megfogalmani miert, talan mert elegans, simulos, nem gyurodik, talan ezek a legfontosabb indokok.Fekete csizmaval, szep taskaval, tenyleg elegans.Kulon tetszik az oldalvarras sotet cernaval.
A konyv hozza,:A masik tortenet cimmel..erdekelt, mert Oroszorszagban jatszodik.A fohos uj eletet kezdett, de feltunik a sotet mult..annyira tipikus, a mult soha nem tunik el, csak megpihen, de idonkent felszinre tor.Igy van ez mindenkivel.Itt most kulonosen jo a ruhahoz, mert annyira masrol irtam, annyira nem a hires tervezokrol, inkabb egy en hetkoznapi par oramrol.Mintha itt most szereztem volna vissza azt az elveszett masfel orat, ami csak engem illet, jar nekem, hogy ujult erovel tudjak adni masoknak is ...Magambol...





2 comments:

  1. Csinos a ruhád, jó a fotón a hármasuk. Ez az állati féltékenység, jellemző. Olvasok egy könyvet,keresd meg,Anthony Doerr: All the LightWe Cannot See. Remélem leírtam a teljes címét, romantikus, de mélyen emberi, s gyönyörű a stílusa, gondolom eredetiben is. Valamikor nekem is volt két kötött ruhám, a kamaszkori az emlékezetesebb, a másik a vágyott, de csak pót lett, mert a vágyottat már eladták. Így is szerettem, sokat hordtam. Mennyi emléket felhoz egy-egy ruhadarab!

    ReplyDelete
  2. Koszi Aniko:) meg fogom keresni!
    Az elso kotott ruham altalanos 4-ben kaptam..engm az oltozkodessel a testvereim rontottak el:) meg most is tisztan emlekszem, egy paparika piros ruha volt, nagyon szerettem..Ha talalok szepet, biztos, hogy megveszem, ez is olyan volt, mert eleg ritkan kaphato kotott es szep is legyen.Aztan elnyuhetetlen, orok darab:)
    Igen, a ruhaknak tortenetuk van..hol jartunk benne, milyen alkalom, kivel talalkoztunk stb:)

    ReplyDelete