Szombat hajnal, szinte hang nelkul suhanok ki a szobabol, le az agyrol, bele a papucsomba es mar a konyhaban is vagyok.
Kicsit bosszusan, mert egy musort mar lekestem.Gyorsan , sietosen inditom a kavefozot, keszitem a bogret.A tejjel kicsit elomelegitem , hogy ne hutse le a kavet.Ontom a forro , gozolgo kavet, pillanatra lehunyom a szemem es beszivom a kave illatat.Tennem a cukrot, de amikor leemelem a tarto tetejet jut eszembe, hogy nincs itthon.Bosszusagom fokozodik.Egesz heten csatangoltunk, el is felejtettem , hogy mi van itthon.Mento otleteket keresek, mert en ugyan nem iszom meg cukor nelkul, mar a gondolattol is keseru kepet vagok.Nem eszem csokit szinte soha, meg egyeb edeset, akkor legalabb a kavem legyen normalis , ihato izu.Nem?Mit tehetnek cukor helyett?Van maple szirup, de elhessegetem, mert a palacsintan se kedvelem.Nem is tudom mi a nagy orulet korulotte, nekem nem izlik.Esetleg mez?ehh, bolond vagy Agnes, beszelem meg magammal, ebben egyet is ertunk:)Gyozelmes pillanat, van barnacukor itthon, emlekszem.Veszem is ki a polcrol, de mivel ez nincs tartoban, csak eredeti csomagolasban, olyan, mint egy szikla.Probalom kapargatni a kiskanallal, de semmi.Sokszor mondta az anyu es a noverem, hogy csodaljak milyen turelmem van.Azt hiszem most van az ellenpillanat, kiabrandulnanak:)
Duhomben eloveszem a huskloffolot es minden erobol pufolni kezdem a barnacukrot..nem kis eredmennyel..raadasul ebbol tobb kell, hogy erezzem a kaveban.
Szo szerint kifaradtam, pedig csak egy ket perces feladatnak indult, most megis ugy erzem valami het proba felenel tartok:)
A no kepe a foton olyan demonos, szerintem hasonlo lehetett a tekintetem, amikor pufoltem a cukrot..de mar nevetek neman, orulok, hogy senki nem erbredt fel...
