Wednesday, March 3, 2010

lánynak lenni nehéz(de jó)



5 eves kis princess vagy, ulsz a mezon es kamillaviragbol koszorut fonsz, kore almokat.Az ovodaban a fiu meghuzza a hajad es kerget az udvaron, menekulsz elole.Az iskolaban a kozeleben sem akarsz ulni ..egy ideig.Furcsa fajdalom uti fel a fejet a mellkasodon, ha megerinted faj, es mintha novekedne is, keresed masik lanyokon de nem talalod, azt hiszed veled van a baj, pacuha ruhaban jarsz, hogy eltakard.Aztan hirtelen masoknal is folfedezed, de ok buszken mutogatjak, majd kiderul nekik nem is nott, mert kiesik a zsebkendo.Fiuk nevetnek.Atertekeled a sajatod es mar nem akarod rejtegetni, majd otthon kozlik nagylany lettel.Te nem akarsz nagy lenni, mondod, de nem vonjak vissza.A fiuk furcsan neznek , osszesugnak, nevetnek.Te ugyanugy a lanyokkal.Mintha ellensegek lennetek.Aztan jon az a szoke fiu, aki a nagymamanal szokott nyaralni, vizet ker.Nem erted , de viszel neki egy poharral, koszonete jeleul atad egy foltekert levelet gyurube fuzve.Allsz vorosodve, nem tudod mit kezdj vele, csaladod mogotted , mindenki mosolyog, egyre nagyobb zavarban vagy, ugy erzed megszegyenitettek, fakepnel hagyod a fiut, elszaladsz, egesz delutan nem talalnak .Magad sem erted csak par honap telt el es a fiu , akitol, eddig iszonyodtal borzongat, ha latod.Kosarlabda meccs az o iskolaja es a tied kozott, ulsz a parton, odasetal hozzad, megker, hogy vigyazz a pulcsijara.Belepirulsz, de boldogan vigyazod, kihuzod magad masok irigykedo pillantasaiban.Vasarnapi vasarban egymasba botoltok, korhintazni hiv, boldogan hagyod fakepnel baratnoidet.Kezenfogva kiser haza, es rajossz, jo fogni a kezet, jo, ahogy vallatok osszeer, alltok egymassal szemben, egyre kisebb a tavolsag, ugy felsz, mint meg soha, a szemed is becsukod, erzed a szajat a szadon.Elso puszi, elso szerelem.
Varos, masik iskola, a fiu nem var Rad.Megint haragszol, zavart erzel, es orulsz, hogy ebben az iskolaban nincsenek is fiuk.Az utcan nem tudod kikerulni a tekintetuket, mert megvaltoztal, domborulataid majdnem befejezodtek.Megneznek, de ugy erzed csak nyaktol delre letezel, ezen bosszankodsz.Bosszubol mar hangsulyozod , amid megneznek es csak jatszol, flortolsz, de csak ugy es addig, amig neked jo.
Megjelenik O, akit hiaba hagysz fakepnel, jon ujra es ujra, kitartoan, egesz eletedben vigyazni akar teged.Mintha beletorodnel, de magadban neman nevetsz, ilyenre vagytal, eppen ilyenre.
Asszony leszel, anya leszel, szereto vagy, barat, gondoskodo, torodo, megerto, biztato, noies, elesett , gyenged, eros, onallo, megis osszenottel vele.
Gepeket kezelsz, millio passwordot orzol, gyereked baratai nevet, rokonok szuletesnapjat, recepteket, olvasol, muvelodsz, megujulsz, kuzdesz, ebren tartasz erzeseket.
Feltekeny vagy, mert masra mosolygott, raeszmelsz milyen hosszu evek ota nem is veszel eszre tekinteteteket, figyelni kezdesz ismet magadra, onzoen, csak magadra.Aztan mit teszel, ha mas tekintete megakad rajtad, ha szerelmes vagy tovabblepsz, de magadban jolesoen nyugtazod.
Faradt vagy a megtett uttol, a feladatokhoz felnott energiaktol, amit kiszedtek beloled, mar tudsz jatszani is a fegyvereiddel es meg feluton sem jarsz.
Nehez lanynak, nonek lenni....hiszen senki nem igerte , hogy konnyu lesz:)