Pentek este takaritottam az udvarban, mert az az erdekes, hogy mikozben nyar van, megis folyamatosan hullnak az elsargult levelek is..minden evszak magaban foglalja a masikat is,a kovetkezot az elozot.Aztan majdnem ket napig egyfolytaban zuhogott az eso, es en ugy orultem a tiszta udvarnak..az eso tette fel a pontot a takaritas vegere.Jo volt lenezni , majd setalni kicsit az esoben is.
Megint szekrenyekben, fiokokban rendezkedtem, igy talaltam ra az elveszettnek hitt kepre..gyurott, foltos, megis oly kedves..imadtam ezt a szoknyat a zold felsovel... a hajamrol inkabb nem irok semmit, pedig akkor nagyon szerettem igy:) Meg mindig jobb, mint a dauerolt , mert olyan korszakom is volt..ma mar el sem tudnam kepzelni ugy.
Nehany viragos kep eso utan , elott..egesz buszke vagyok betonban kiepitett kis szigetemre:)
