Egy ujabb csodas nap vegen ultem le ide, leirni, ami eszembe jutott az ido kozben elszaradt rozsamrol, es ami nemreg nyilt a minikertemben.Ez a kettosseg foglalkoztatott.
Az emberek milyen sokszor veszekednek megertes helyett, szakitanak, a bekules helyett, sirnak a nevetes helyett, rombolnak epites helyett, utnek a simogatas helyett.Lehetne maskent,mashogy...talan majd maskor.Egyszer.
Mikozben fotok kozott valogattam, talaltam ezt a regit, a regi hazbol.Fajt az emlekezes meg ebben a hibatlan egyszeru penteki napban is.De mar nem ugy faj, mint akkor , frissen.Mar kulon idoutazast teszek hozza, hiszen annyi minden tortent azota...
