Sunday, October 12, 2014
11.,12./ bonbon...
Such a sad song, makes my heart aches places I never knew existed.
A szoveget sajnos elirta a keszito, tripping helyett en driven-t hallok ki, esetleg dreaming.Veletlen kerult elem, nehez lesz kimaszni a vonzasabol, amikor a szomoru olyan szep, hogy ujra es ujra gyotorni kivanod magad vele.
Kozben edesitem egy csokival, ,majdnem bonbon ,Oktober a neve.Aranyszinu papirba csomagolva, melybol naponta kibontottam egyet.11-en szuletesnap izu volt, mert "reggeltol estig" a szulinapom volt.
Meglepetese a Google torta gyertyaval , amit kaptam, ha olvas valaki a Google csapatbol, Thanks a lot!:)
New York 7-8 orara van kocsival, kisse tavol de megis oly kozel.Jo nehanyszor megtettuk mar, ugy, hogy hajnalban indultunk, es ejjelre hazajottunk.Imadom az ilyen kiruccanasokat, amikor masnap ebredeskor olyan, mintha almodtad volna az elozo napot.
Maybe almodtam, ahogy a szoveg szol, az utolso merfoldet mar itthon almodtam, dudolva a tudatalatti es tudat hataran...
.maybe I'm the one who's broken
maybe I'm the breaker of the heart.... a ketto nem zarja ki egymast, hogy fajdalmasabb legyen.Meg egyszer meghallgatom, aztan joejt nekunk.:)