...keso van, jo ez a csond most korulottem.Nem kepzeltem, hogy irok ma mar, de furdes kozben jott a gondolat.
Az iras estenkent olyan , mint reggel a kave.A kaveval elindulok bele a napba, az esti irassal megerkezem.Itt, vagy a naploimban van a kikotom.
Ma kaptam egy kepeslapot valakitol, akit ugy ismerek kozel egy evtizede kihagyasokkal, hogy soha nem lattam.Neha beszelunk, soha nem sokat, csak mindig annyit eppen , amennyi joleso.Szabaly nelkul is tudjuk mennyi az eleg.Ugy kapcsolodnak a szavak, mondatok mint a zipzar fogai.Nem tud a blogomrol, eddig.Valamikor el fogom meselni, talan.Csak a teljesseg kedveert: tanitono.
Elkerte a cimem es emlitette, hogy szeretne kuldeni valamit.Varni kezdtem
.A varakozast ha rajzzal illetnem,egy lassan folfele ivelo egyenessel szemleltetnem.Van egy elkepzelt ido, a napok szama, amig meg kell erkeznie.Addig araszonkent folfele ivel az egyenes.Elfogynak a napok, nem erkezik meg az amit varunk, magunk sem tudjuk mit, csak varjuk.Az egyenes iranya megtorik, iranyt valtoztat.Osszezuhanunk, es mar csak eldugva magunkban, magunkat vedve a napi csalodastol, mar csak felve varjuk.Egy napon mar nem varjuk.Nem akarunk az ures postaladaval, ujabb es ujabb biggyesztett kepet vagni meg magunk elott sem.
Amikor nem varjuk , akkor hirtelen ott van, benen a postaladaban.Szeles mosoly, kapkodos felbontas, gyors olvasas.Eloszor.Majd ujra olvasasa, most lassabban, raerosebben.Mar a betuk gorbuleset is nezzuk, az iveket.
Majd elkepzelem, ha most igy orulok, hogyan es mikepp tudtam volna orulni a folfele ivelo egyenes terben.Milyen jo lenne, ha mindig, minden akkor erkezne, amikor folfele tart, amikor a legjobban felkeszultunk a fogadasra.Kicsit ugy, mint a Kis hercegben.
A naplomba beirhattam, hogy megerkezett a lap, kikotott..koszonom! es joejt nekunk:)
(a lap, valahogy tokeletes)
