Tuesday, February 14, 2012

beszélgetésrõl...


Egy  jo konyv olykor feler sok sok nagyon jo beszelgetessel, de nem potolja  szuksegesseget, fontossagat.Meg akkor sem, ha keres, kerdezes nelkul valaszt kapunk idotlen idok ota magunkkal cipelt kerdeseinkre.
Egy joleso beszelgetes feltolt, kicserel, nem csak furdunk a  szavakban, mondatokban, de ujja is szuletunk altaluk.Sokat mondoak ezek a parbeszedek.Neha megis egy hallgatas is lehet kifejezo.

Milyen sokszor fordul elo, egy teljesen idegennel sokkal egyszerubb, konnyebb , mint barkinkkel, kozeliekkel.Milyen sokszor ereztem mar, hallottam mar, mennyivel egyszerubb elmondani, elmeselni, kionteni a lelkunk, vagy csak konnyeden .Ilyenkor ugy tunik a kozelink valik idegenne, az idegen valaki nagyon bensosegesse.Barmilyen furcsa is ez.Nagyon sok ilyen egyszeri beszelgetes tortenik idegennel.Masodszor mar soha nem sikerul, sikerulne.
Bar a beszelgetesek fontossaga felertekelhetetlen, es veges,bizonyos dolgok megis akkor kezdodnek el, amikor  befejezodik a beszed.