A blog nem csak emlekek rogzitesere jo, de visszatekintve ad egy hangulatot az irojarol is, mint egy barometer, nem csak a kinti levego homersekleterol.
Azt hiszem menekulunk az unnepekbe a hetkoznapok szorongato, lappango felelmei elol, vagy tan csak en erzem igy.Nyujtanam, hosszitanam, ha lehetne, de semmi nem tart orokke.
Nem erzem az uj evet, nem erzem, hogy valami jobb lenne, helyette feszultseget, szorongast, bizonytalansagot.Elkeserito hirek temetnek maguk al, es sirnom kell.Sirok magunkert, masokert, neman.
Kicsi vagyok,latom a korutat , az emberaradatot, latom, ahogy jonnek hozzank Uj Evet koszonteni gyalog.Majd latom, ahogy szep lassan fogy, hezagos lesz a tomeg, fogyunk, lassan elfogyunk.
Aki utazik, mas szemmel lat, massal nez.Elfogytak a korutrol, a rakpartrol, az utcakrol, a postarol az emberek, nem talalom oket sehol.
Nem foztem lencset most eloszor.Tegnap delutan mar barmit adtam volna egy tanyer lencse levesemert, de semmi nem volt nyitva es szandekosan nem keszultem, nem vettem.
Ma foztem , es most jobb lett. Szokas?megijedtem, hogy elveszitek igy valamit, egy fontos darabot az eletunkbol? Kapaszkodom a lencselevesbe? Meglehet.
Olyan, mint egy igeret, egy fogadalom, de mar kimondaskor sem hiszunk benne, es ugy vonjunk vissza, mintha attol felnenk csak a kimondastol lett igaz.
Milyen vilag lesz az, ahol mar nem keszul lencse elsejen, hal szentesten, aki nem diszit fat, aki nem kivan uj evet...hat milyen vilag lesz az mar , ki mondja ezt el nekem?
A mai boldogsag falat, szo szerint falat, a lencseleves volt..:)
Janur 2, 2012 esti hangulat..
* foto a sajat blogombol, egy evvel korabbi leves, sokkal jobb hangulatu volt
